Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- 8 — nehézségnek szembe nézett. Alig múlt el egy évtized s a bajai gimnázium elérte azt a színvonalat, amely tanításban és szellemben megfelelt a modern pedagógiai követelményeknek. Egy nívón állt a többi rendi gimnáziumokkal. A belső reform végrehajtása közben sürgős feladatként jelentkezett az épület kérdésének megoldása is. Az előbbi korszakban mostoha gyermeke volt az épület a Tanulmányi Alapnak is, a városnak is. Mikor a ciszterciták átveszik az iskolát, rozoga rajta minden, a napsugár ajtón-ablakon bekandikál, a szél ki s bejár, földszintje nyirkos, termei alacsonyak, nincs rajzterme, tornaterme. Már Gebaur Izor igazgató megtette az első lépéseket. Személyesen jelentette az épület használhatatlanságát. A jelentésre Trefort közoktatási miniszter személyesen jön le az állapotok megvizsgálására. Maga is belátja, hogy az épület egyáltalán nem felel meg a tanítás céljaira. Meg is igéri a szükséges átalakításokat a Tanulmányi Alap terhére. Az államépítészeti hivatal kiküldöttje utasítására fel is miri az épületet, költségvetést készít és megígéri a jogos és méltányos kérés gyors teljesítését. Hiába terveltek, a Tanulmányi Alap zilált helyzete lehetetlenné tette a szándék megvalósítását. 1882-ben Mészáros Nándor szegedi tankerületi főigazgató ajánlatára Szenczy Győző igazgató a kormányhoz jól megokolt felterjesztést intézett. Hivatkozással a régi Ígéretre kérte, hogy a tanügy céljainak megfelelő épületet adjon. A válasz sokáig késett, végre elkészült a tervrajz és a költségvetés, de ennél több nem történt. 1882-ben Mészáros Nándort a főigazgatóságban Fehér Ipoly váltotta fel. Az új főigazgatóban a helyzetben megnyugodni nem tudó tanári kar erős pártfogóra talált. Hivatalos látogatása alkalmával felvett jegyzőkönyvben erősen hangsúlyozta, hogy az épület nem „a XIX. század végéről való középiskola, hanem inkább elemi iskola a század elejéről." A főigazgató hathatós pártfogásának is csak 1885-ben lett némi eredménye. Ekkor végre az igazgató a minisztériumtól megbízást kapott, hogy készítsen javaslatot az épületen szükséges javításokra és az iskolai bútorok helyreállítására. A javaslat elkészült. A főigazgató elnöklete alatt értekezlet alakult, mely hosszú eszmecsere után új épület emelése mellett döntött, mert a régi jelen alakjában közegészségi szempontból sem volt megfelelő. A város ajántatot is tesz a régi épület megvásárlására, a tatarozás kötelezettségének megváltására, sőt hajlandó még pénzbeli támogatásra is. A bizottság a Tanulmányi Alap és a város mellé harmadik tényezőül a zirci apátot, Supka Jeromost is fölkérte. 1885-ben, augusztus első napjaiban, küldöttség adja át a memorandumot a miniszternek. Új épület felállítását kérik és Ígérik, hogy a város 35.000 forintért megveszi a régi épületet, ha felmentést kap az évi 8Ó0 forint átalány fizetése és az új épületnek tatarozási kötelezettsége alól. (Egy forint ma körülbelül 2.30 P) Ebben az értelemben fordulnak a zirci apáthoz is. Újra megindultak a tárgyalások, melyeknek vége az lett, hogy megmaradtak a régi épület átalakítása mellett. A miniszter megbízottja, Klammarik János dr., elnöklete alatt megalakult értekezlet megállapította az épület hiányait és az újjáalakítás módját s a takarékosság elvét szem előtt tartva az átalakítás költségeit 30.000 forintban irányozta elő. Supka Jeromos zirci