Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- 23 — Helyettese, Székely Károly rendtársunk az eskületételi kényszert szerzetes jellegünkre való hivatkozással elhárította. Az igazgató, hogy az eskütételi kényszert megelőzze, tárgyalt a szerb főispánnal, majd leutazott Újvidékre, hogy tárgyaljon az ügyben a „Bácskai, Bánáti és Baranyai Népkormányzóság" vezető embereivel. Nem használt semmi! A szerb katonai parancsnok 1919 jan. 23-án d. e. szóbelileg megidézett bennünket eskületételre. Tizenegy órára összeverődtünk és megjelentünk. A szerb parancsnok eleinte keztyüs kézzel bánt velünk, Ígéretekkel és csábítgatásokkal igyekezett reánk hatni : Magyarországnak vége, tönkrement hazánk már nem adhat semmit, sorsunk és jövőnk hozzájuk van kötve. Csábítgató, szebb jövőt igérő, szegény hazánkat pedig leszóló szavai nem ingattak meg bennünket. Erre kezdődött a fenyegetés: „ha pedig az urak délután két óráig az esküt le nem teszik, akkor valamennyiöket gyalogszerrel kisértetem a határra." Az erőszakos kapacitálás és az igazgató higgadt, de erélyes és önérzetes védekezése kínos perceiben, hogy mi apáturunk tudta és beleegyezése nélkül nem határozhatunk semmit s így az esküt sem tehetjük le, már 1 óra felé járt az idő. Kínos helyzetünkből Raich Balázs, szabadkai plébános megjelenése mentett meg, aki a bajai bunyevácok meghód;tására jött Bajára. Csendes mozgolódás és halk suttogás: Raich itt van, az ebéd már régen kész. A jó hír hallatára a szerb parancsnok engedékenyebb lett és azon kijelentéssel, hogy 24 órai gondolkodási időt enged, de másnap csak azok jelenjenek meg, akik az esküt leteszik, elbocsátott bennünket. Leverten készülődtünk a város, a szülők és tanítványok megható részvéte mellett a nagy napra: a kiutasításra. Másnap az igazgató harmadmagával megjelent a szerb parancsnok előtt s nevünkben kijelentette : megmaradtunk elhatározásunk mellett. A parancsnok frontot változtatott, az igazgatónak 10 napi időt engedett, hogy Zircen az apát úrral az ügyet elintézze. Az igazgató Pestnek vette útját. Itt a Bernardinum igazgatójának, Baranyay Jusztin dr.-nak, befolyásos összeköttetései révén sikerült ügyünket magyar, angol és francia nyelven az entente-bizottság elé juttatni. A memorandum kulturális missiónk kiemelése mellett erősen hangsúlyozta a Ciszterci Rendnek francia eredetét. Meg is lett az eredmény, mert febr. 1-én megjött Vix francia ezredes sürgönyileg letiltó parancsa : a cisztercita szerzeteseknek esküt tenniük nem kell. A szerbek ezt a sürgönyt soha tudomásunkra nem hozták volna, de a városi főjegyző Vuics Miksa dr., volt hálás tanítványunk, azonnal elárúlta az entente letiltó parancsát. Még mielőtt Vix ezredes sürgönye megérkezett volna, máris lépések történtek érdekünkben. Tantos Gyula dr. bajaszentistváni esperes-plébános, a mi és intézetünk érdekeben vállalkozott ügyünk támogatására és elintézésére, Vix ezredes sürgönye nagyon elősegítette az ügy teljes tisztázását és elintézését. A szerbek Vix ezredes letiltó sürgönye miatt zavarban voltak. Ezt a zavart ügyesen használta fel Tantos esperes-plébános. Hosszú jogi disputa után sikerült bebizonyítania és megállapítania, hogy a ciszterci rendi tanárok sohasem tettek magyar hatóságok kezébe esküt, hanem csak apátjukéba, igy esküjök a magyar uralom megszűnésével is érvényes, mert az apát úr kinevezése Rómához tartozik, rendi ügyekben még a hercegprímás sem x-endelkezik. Ennélfogva ezen esetben sincsen szükség új eskütételre,