Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1927

— 5 — nyesen nem támogatná a tanítást. Nem célunk kimerítő programmot adni (sem a hely szűke, sem az elegendő tanulmány hiánya nem engedi), mégis szükségesnek tartjuk pár vonással megjelölni azokat a legfontosabb témákat, ahol az oktató-film jó szolgálatokat lehetne: Fel kellene dolgozni a magyar népmesék és népmondák anyagát. A filmtechnika eszközei a legalkalmasabbak a mesék tündéri képeinek, álomszerű szépségeinek érzékeltetésére. Nagy jót tenne a ma fantáziátlan, túlságosan reális gyermekével. Ha filmen látná a tanuló-sereg az antik életet, nemcsak könnyebben tanulná meg a régiségtant, ókori történelmet, hanem átélné, eleven élményként élne a lelkében. Szinte elgondolni is alig lehet, mekkorát lendítenének a történelmi oktatáson a kellő tudással megírt és elkészített históriai filmek. Mennyire élénkebben értené, érezné át az a diák a magyar históriát, ha nagy eseményeit, jelentős korszakait filmen látta volna! A film fejlődésének lehetőségei e tcren kimeríthetetlenek. A földrajznak, természetrajznak minden tárgya, amiben mozgás, amiben élet van, hálás témája az oktató-filmnek. Utazást pótol, nehezen megfigyelhető életjelenségeket szemléltet. A földrajz is, természetrajz is legközvetlenebb terrénuma az oktatófilmnek. A kémiai és fizikai kísérletek nem pótolhatók mozival. Annál kevésbbé, mert közismert dolog, hogy a mozi trükkökkel dolgozik. Ezért az ilyen mozi kísérletek meggyőző ereje legalább is kétséges. Lehelnek azonban témák, amelyek e tárgyakban is filmre vihetők. Jelentős szerep jutna a filmoktatásnak gyártelepek, bánya-üzemek és hasonlók bemutatásában. A matematika tárgyai nem kívánkoznak filmre, mégis el tudjuk képzelni, milyen jelentős segítség lenne a geometriai oktatásban egy, az egész geometriai anyagot felölelő összefoglaló film. Az idomok, geometriai viszonyok mozgással szemléltetése nagy mértékben segítené a tanulókat e nem csekély képzelőtehetséget kívánó tárgy megértésében. A kellően megválogatott témájú és megfelelően kidolgozott oktatófilm nemcsak az iskolák munkáját tenné eredményesebbé, hanem híveivé szegődtetné a nagyobb tömegeket is. Csak megfelelő filmeket kellene készíteni és előadásra bocsátani. Ha lehet szigorú kritikával megrostálni az iskola-könyveket, az oktató filmeket is lehetne szigorúan megbírálni. A tudomány nem unalmas, csak a közlésének módja lehet unalmas vagy zavaros. A tudományos igazságok jó része érdekesebb, mint a regény. Csak élvezhető formába kell önteni őket. Az ideális helyzet az lenne, ha minden iskolának és népművelési szervnek saját vetítő-gépe lenne, vetítésre szolgáló külön helyiséggel, ahol időveszteség nélkül lehetne a vetítést az oktatás szolgálatába állítani. A