Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1924

- 11 — Nekem úgy lűnik föl, hogy most mikor emléket állítottunk hősihalottainknak, visszajönnek ök az intézetbe. Igen, megindultak messze keletről és nyugatról, északról és délről és jönnek egymásután az alma mater falai közé, amely őket vallásos és hazafias szellemben nevelte, amely lelküket kiművelte, amely őket a munkához és kötelességteljesitéshez hozzászoktatta. Az intézetnek ismerős udvara, folyosói, termei és falai, amelyek itt látták az ő játékaikat, hallották kacagásukat, szemtanúi voltak komoly munkájuknak, nemes törekvéseiknek, lelkük nyilatkozásának, amelyek közül oly sok reménnyel távoztak: most szeretettel fogadják őket vissza. Látom őket. Nem sápadt az arcuk, mint mikor a halál leszakította arcuk rózsáját, nem látom a vérző sebet, amely életüket kioltotta, nem látom piszkos ruhájukat. Az arcukon megdicsőülés fénye ragyog s szemük komoly, ők már mindent tudnak, amit még mi csak sejiünk és hiszünk, hisszük a szenvedések után a magyar feltámadást. Nem gyermekek többé, ők már tudják, hogy az élet nem játék, hanem küzdelem és magyar sors a küzdés és szenvedés. Nemzetünk életfájának korán letarolt virágai, a magyar égről lehullt csillagok, hőseink, fiaink, hálás kegyelettel, fájó büszkeséggel üdvözlünk benneteket. Legyen itt a szellemetek ezen falak között, legyetek mindig itt előttünk, körülöttünk, velünk, mint a gondjainkra bízott ifjúságnak, egyetlen reménységünknek, tanítómesterei, mint az áldozatos élet, a hősies önfeláldozás, nemzethez való hűség, a becsület mintaképei. Ha léhák lennének, ha a bűn útjára tévednének, ha a kötelességteljesítéstől, a munkától elmaradnának álljatok előttük, mutassatok sebeitekre, melyeken át tiszta lelketek az égbe röppent, és arra a célra, amelyért elvéreztetek. Hiszen őnekik hozzátok méltóknak kell lenniök, őrájuk nagy feladatok várakoznak: a széthullott, romokban heverő ország újjáépítése. Mindenható Isten ! Hősi halottaink lelkét fogndd be a halhatatlanság örök fényességébe, a megtört szívű szülőknek adj vigasztalást, ne engedd meggyötört szívükben megfogyatkozni a hitet és reményt a jobb jövőben és magyar nemzetednek a sok szenvedés után adj föltámadást, ügy legyen ! 2. A halott regiment. — A diákhősök emléktáblájának avatásán felolvasta Gáspár János r. tanár. — . . . Fakóra halványodott tábori levelezőlapok, könnytől ázott, rokonokhoz, tanárokhoz írt és a sokszoros olvasástól szinte elnyűtt, foszlányos levelek, rideg hangú hivatalos iratok, kopott kötésű naplók garmadából, intézetünk két igazgatójának följegyzése bői alakult ki hősi halált halt tanítványaink adatait tartalmazó alábbi jegyzék. Már dr. Wemer Adolf apátúr Őméltósága, intézetünknek a háborús évekbe 1 igazgatója, kezdte meg tanítványaink katonasorsának följegyzését. Újságban kérte a katonai szolgálatot teljesítők bevonulásának, katonai beosztásuknak közlését. A hosszantartó rémes háború, a katonáskodó tanítványok mind nagyobbodó száma, végül az intézettől való távozása miatt följegyzései azonban megszakadak. Ezután dr. Kürti Menyhért igazgató folytatta az adatgyűjtést, de a hamarosan elkövetkezett megszállás az ő munkáját is megakasztotta. A felszabadulás után az intézet helyreállítása annyira elfoglalta, hogy a hősi