Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1924

halottakra vonatkozó adatok gyűjtésére Fejér Adorján tanárt kérte fel, aki intézetünk hősi halottairól poétikus hangulatú tanulmányt kezdett írni. Tizenkilenc tanítványáról sok meleg vonással, színnel egészítette ki a száraz statisztikai adatokat. Mikor 1924 július havában Szent-Gotthárdra nyugalomba ment, az adatgyűjtés folytatását énreám bízta. Közben felmerült az óhaj a tanári testület körében, hogy intézetünk hősi halottainak nevét emléktáblán örökítsük meg. Dr Kürti Menyhéri igazgató még 1924 tavaszán 57 ezer koronán megvásárolta a 190 cm. migas és 123 cm. széles fehér márványtáblát. Újból közölte a bajai újságokban a rendelkezésre álló adatok alapján az intézet hősi halottainak névsorát és kérte a közönségtől a rájuk vonatkozó adatok közlését s helyesbítését. Egerbe való áthelyeztetése miatt azonban az emléktáblát már ő nem állíttathatta fel. E munka intézetünk új igazgatójára dr. Tordai Ányos úrra maradt, aki azonnal az iskolai év elején az eszme megvalósításához fogott. Intézeti ifjúsági előadások jövedelméből a szükséges összeget e őteremtette s az emléktáblát elkészíttette. És most szemük elé vonul a halott-regiment. Ne gondoljanak most gyilkos ágyútűzre, halálos rohamra, fogság kínjaira, kórház jajjaira. Képzeljék őket oly ifjan, oly kedvesen, mint ahogy elbúcsúztak tőlünk. Elöl a tábori pap, a szelídlelkű tanár, mellette a diadalmas vezér, az uzsoki hős. Vonulnak lelkesen és ragyogó szemükkel Önökre tekintenek. Mind az 58 édes fiúnk igaz magyar szívvel robog tova a dicsőség útján, amely az Isten trónusáig vezetett. íme a halott regiment: 1. Dr. Schuy Gilbert. Ciszt. r. tanár. Született 1889 márc. 27 én Militicson, BácsBodrog vm. Mint tábori lelkész két évig a harctereket és — hol lelki orvosságot nyújtva, liol maga is szenvedve — a kórházakat járta. 1918 szeptemberében intézetünknél munkába állt, hogy gazdagon szerzett ismereteit hazánk jövő reményeinek javára értékesítse. Alig tehetett egy-két lépést az alkotó, teremtő élet göröngyös útján, a harctéren szerzett baja ágyba döntötte s 1919 március 1 én megszűnt dobogni a nemesen érző szív 2. Ifj. Amler Antal. Született Iglón, 1892 aug. 9 én. 1905 -907-ben volt intézetünk tartítránya. Mint hivatásos katona a m. kir. 9. honv. ezrednek volt hadnpya Az 1914 évi augusztus hó utolsó napjaiban a Tarna-Watra melletti ütközetben súlyosan sebesülve orosz fogságba esett 1915 ápr. hó 16 áu a kelet-szibériai Chaborowszkbau szívszélhűdés következtében elhunyt. 3. Antal ferenc. Szül. Baján, 1883 aug 22-éo. 1893 98 ban az I-V. o. végezte. Polgári iskolai tanár volt, tartalékos vártűzér-hadnagy. A harctéren szorzelt súlyos be tegség következtében 1915 l'ebruár hó 2 án a munkácsi katonai kórházban halt meg. 4. Bauer Tamás. Szül. Bácsalmáson, 1897 aug. 10 én. 1907 —15 ig volt az intézet növendéke 8 osztályon át 1915 augusztusában vonult be a 23. közös gyalogezredhez 1916 jún. 4-én Hladki mellett, Galíciában esett el. Szokutkovcó-n temették el Nagy ezüst vitézségi éremmel volt kitüntetve. 5. Baumgartner Emánuel. Szül. Főhciceglakon 1883 márc. 8 án. 1894 —1902. években végeete itt a gimnáziumot. Erdőméinek volt. Egyéb adatunk nincs róla 6. Beregi Manó. Szül Raján, 1892 febr 12-én 1907 -li-ben a négy felsőbb osztályt végezte. Bevonult mozgósításkor a 3 honv. gyalogezredhez. 1915 május 10 én sebesült meg, ez év július lió 3 áu Budapesten, a II. sz. sebészeti klinikán halt meg. A rákoskeresztúri izr temetőben nyugszik. Mint zászlós ezüst vitézségi érmet nyert. 7. Berényi Nyúzó József. Szül. Dunaszekcsőn. 1885 dee. 6-án 1896 - 902-ig. Hat "osztályt végzett Baján. Gazdatiszt volt. Mint zászlós 19U december hó 13 áu az északi harctéren esett el. 8. Berzenkovics Oszkár. Sziil. Bársúj'.-iUin, 1891 június 25 én. Baján az I-IV. osztályt végezte. Állatorvos lett. Mozgósításkor, mint zászlós a 6. közös gyalogezredben