Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

6 mondja Schönherger állításait, cáfolja Pavichot, de hogy Francovilla Nagy Károly idejebeli frankok alapítása volna s benne kellene keresnünk a mai Baját, azt bizonyítani egyáltalában nem tudja. Nagyon valószínűleg igaza van Evetovics Jánosnak, aki Páter Fermendzsin Özsébnek, a Kapisztrán Jánosról nevezett Szent Ferenc-rend történetírójának, tekintélyére támaszkodva azt állítja,

1) hogy tévedett Pavich és Csevapovich, akik a római vagy frank Francoviiiát a mai Baján keresték és nem valószínű az a föltevés sem, amelyet némelyek egész biztosra vesznek, hogy Baján a XII. és XIII. században már Szent Ferenc-rerídi kolostor és templom lett volna. Minthogy szigorú történeti kritikával megállapított biztos adatok nem állanak rendelkezésünkre, meg kell elégednünk azzal, hogy a merész feltevéseket elkerülve, a részletekbe nem bocsátkozva, csupán általánosságban két dolgot állapítsunk meg Baja város őstörténetére vonatkozólag. És pedig először azt, hogy kedvező fekvését tekintve — nagy folyó mellett, a Duna meg a Sugovica összetorkolásánál, mintegy önként kínálkozott ez a hely a letelepülésre — s így nagyon valószínűnek kell tartanunk, hogy már ősrégi időkben volt valami emberi kultura e vidéken, ahol később egy virágzó iparos és kereskedő város alakult ki. A másik tény pedig, ami egészen természetes és bizonyításra nem is szorul, hogy Baja városa mindig osztozott abban a sorsban, amely Bácska földjének jutott osztályrészéül. Bácska földjén pedig már az ősi időkben folyton a népek ádáz harca folyt, amely sokszor eltörölte a megerősödött népet e termékeny vidéken, hogy ujabb népnek adjon helyet. A római légiók kipusztították az ősnépek telepeit s azután jött a népvándorlások hulláma, különböző népeket hozva ide s végre jött a magyar. Az Árpádok alatt hihetetlen gazdagsággal virult itt a nemzeti erő s a honfoglalás után két századra sürü népességű, gazdag községek százával virultak a kimeríthetetlen termékenységü földön. Ámde sorsát, amelyet a végzet kijelölt számára^ nem kerülhette el. Előbb a tatárjárás hullámai zúdultak végig e virágzó földön, romba döntve mindent, amit az emberi ész és kéz alkotott, majd mikor a nemzet ősereje kiforrta a sebet s újra fejlődésnek és virágzásnak indult minden, a török veszedelem szakadt Európára. A nyugoti kulturának és a keresztény Európának Magyarország lett e veszedelemmel szemben a védőbástyája, s amint Európa helyett hazánk szenvedte e nagy viharok pusztító erejét, úgy Bácsvárm<;gye ') Evetovics János: Képek Baja város múltjából. Baja, 1901,