Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

7 a szomszédos vármegyékkel együtt első sorban tűrte az egész ország helyett a zordon idők legsúlyosabb csapásait. Szóval századokon át Bácska földje a viharok országútja volt; rajta zúdult délről minden veszedelem hazánkra s nagyon sokszor* lett temető, amelyből azonban mindig új élet fakadt. Bácska e sorsában kellett osztoznia Bajának is. Ennyit általánosságban meg lehet állapítanunk, pozitív adataink azonban, amelyek a város történetére vonatkoznak, csak a XIV. századtól fogva vannak. A legrégibb ismert adatok a város földesurára a Bajai családra vonatkoznak, amelynek tagjai birtokba iktatásnál mint királyi biztosok, peres ügyekben mint vizsgálóbírók szerepelnek.

1) Ez a család bírta Baja és Pethő helységeket egészen 1472-ig, amikor a Bajai-család Bajai Andrásban kihalván, Mátyás király e két helységet a Czobor-család Imre, János és Márton nevű tagjainak adományozza.

2) E család kezén kisebb-nagyobb megszakítással meg is maradt a birtok egészen utolsó tagjáig Czobor József grófig, aki 1747-ben kamarai engedély alapján a bajai uradalmat, amelyhez Báthmonostor, Gara, Bokod, Mélykút, Zside stb. puszták is tartoztak, Vajai László és Orczy Lőrinc bárónak adta zálogba.

3) De mindezeknél az adatoknál, amelyek mondanak ugyan valamit Baja múltjáról, de magáról a városról képet egyáltalában nem adnak, sokkal nagyobb jelentőségű Evlia Cselebinek, a XVII. századbeli híres török utazónak útleírása 4), amelyben Bajáról is megemlékezik. Evlia Cselebi, XVII. századbeli világutazó, az 1660—1666. években Magyarországban is járt, a szentgotthárdi csatának szemtanúja is volt s útleírásaiban elbeszéli ezen évek eseményeit s leírja Magyarországnak számos vidékét és városát, ahol megfordult. 1666-ban a budai pasa megbízza őt három vilájet

5) felülvizsgálásával. így kerül Bajára is. 1) 1331-ben Panlus de Boya homo rrgius volt; 1382-ben pedig a Bodrogmegyei alispán egy hatalmaskodás] ügyben Petrum de Baya küldi ki vizsgálatra. 2) Oppiduiu Baya et possessioii' in Pctho in e unitatu Bodrogh. Iványi István Bács-Bodrog megye földrajzi és történelmi helynévtára 1. kötet. 3i U. ott. 4i Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664—1666. Ford. Karácson Imre dr. Budapest, 1908. 11. kötet. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. 5) Vilájet vagy ejálet egy beglerbég kormányzása alatt álló terület, mely több szandsákságra oszlik.