Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1912
6 menete, a tanítás módja, tartalma, a gyakorlatok száma és tárgya, a rendszeres nyelvtan méretei — mind a régi érettségi utasításhoz vannak szabva! Ebből pedig világosan következik, hogy a tanuló nyolc éven át a latin nyelvből az anyagnak nem épen a legkisebb részét cél és ok nélkül tanulja. Legelső és legnagyobb feladata tehát a latin tanítás reformjának: hozza összhangba a latin tanítás egész 8 évi anyagát a tanítás időrendben első céljával, az érettségi vizsgálattal. Szükséges eszerint: 1. A latin tanítás általános céljának meghatározása, pontos kitűzése, E feladat a legalaposabb megfontolást kívánja, mivel minden következő megállapítás a cél milyenségétől függ. Szeretném, ha nem értetném félre, mikor a regi közmondást e formára változtatom: El seholae el vitae discimus. A latin tanítás célja is: a schola és a vita. Az iskola c s az élet. Ez a távolabbi, amaz a közelebbi cél. Az iskola annyiban, mert ő adja a tanuló kezébe az útlevelet, mellyel kiléphet az életbe. Ezt az útlevelet pedig az érettségi vizsgálaton szerzi meg. Szorosan nem tartozik ide, de nem mellőzhető annak a kérdésnek az érintése : van-e jogosultsága annak a törekvésnek, amely az érettségi vizsgálat jelentőségét, mindenhatóságát meg akarja nyirbálni? Igenis van. S .óhajtandó volna, hogy minél hamarabb sikert érjen. A nyolc osztály magában véve is ád általános műveltséget s a minősítési törvény megváltoztatásával az érettségi vizsgálatot csak azon 8 osztályt végzett tanulóktól kell megkövetelni, akik valóban tudományos pályára készülnek. De ma még minden kulturpálya ajtaja csak az érettségi bizonyítvánnyal kopogtató előtt nyílik meg. A gimnáziumi érettségi vizsgálat egyik tárgya pedig a latin nyelv. A latin tanítás közelebbi célja tehát az érettségi vizsgálat. Milyen eredményt kíván ma az érettségi vizsgálat a latin tanításból, előbb vázoltam. A tudásnak koránsem a maximumát, bizony csak józan mértékkel megállapított minimumát. A latin tanítás másik távolabbi célja az életre nevelés, a jellem, világnézet, általános műveltség megalapozása azokkal a segédeszközökkel, amelyek a latin nyelvből, irodalomból s művelődés-történelemből meríthetők. Hogy pedig mennyit vesztett a latin studium ez irányban jelentőség bői, arra nézve legyen szabad újra emlékeztetnem azokra az igazságokra, amelyeket föntebb Bain nyomán és tekintélyével említettem. A XX. század kultúrájának már nem csupán a klasszikus műveltség a fundamentuma. Való igaz, a modern ember műveltsége inkább a reális tudományokból forrásozik. A modern művelt emberiségnek nem fele, de alig egyharmada lép az életbe gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal, a kétharmada a latin nyelvet egyáltalán nem ismeri, a klasszikus világ minden dicsősége és szépsége rá nézve holt kincs. Jutna-e eszünkbe mégis, hogy a kétharmadot kizárjuk a művelt emberek közül?
