Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

VII. mányoknak tanszéke legyen s szegény sorsú ifjaknak ösztöndíjak alapításával tétessék lehetővé a katonai pályára való lépés. 1807. Indítványozzák az országgyűlés rendei, hogy a magyar ezredekben magyar legyen a vezényleti és hivatalos nyelv. A kormány ezt azzal az okoskodással tagadta meg, „hogy ez nem fér össze a-birodalom hadi szervezetével", mire méltán kérdezték a rendek: de jó-e ez a szervezet s jogos-e a nemzet kivánata, mert a magyar katona mindig a maga nyelvén vezényeltetett s amióta ez a szokásból kiment, ritkábban lehet hallani a magyar vitézség felemelő példáiról. Szorgalmazták a rendek azt is, hogy a magyar ezredekhez csak magyarok neveztessenek ki tisztekké, és hogy a magyar hadi akadémia mielőbb állíttassék fel, de mindezekből semmi sem lett. 1808. A rendek az állandó magyar hadsereg számára szavaznak meg ismét 20 ezer újoncot; elhatározzák a magyar katonai akadémia felállítását, melyet annyi sürgetés után nyíltan többé a kormány sem mert ellenezni, alattomban azonban volt reá gondja, hogy egyhamar valóra ne válhasson a magyar királynévá e diétán megkoronázott Mária Ludovikáról elnevezett intézet. 1809. A magyar nemesi inszurrekció győri szereplése, melynek méltatását az előző sorok tartalmazzák. 1825/27. o. gy. határozata elrendeli, hogy a Ludovika hadi akadémia Pesten haladék nélkül megnyitandó 1830. o. gyűlésen Széchényi István saját tapasztalatai alapján (1809-től 1826-ig szolgált s csak századosi rangig vitte) panaszkodik a rendek előtt, hogy a magyar, bármennyire tűnjék is ki a hadseregben hadi tulajdonságai által, magas tiszti rangra csak igen ritkán és igen nehezen emelkedhetik. Az országgyűlés rendei a Franciaország felöl újból fenyegető forradalomtól — előjogaikra való tekintetből — félve, megszavazzák a kért ujoncmennyiséget az exercitus Hungaricus számára, de már az önálló magyar hadsereg felállítására csak gyönge kísérletet tesznek s annak követelésétől az első leintésre elállnak. A katonáskodás tekintetében emberségesebb felfogás érvényesül, mely a szolgálati idő tartamát 10 évben szabja meg, az eddigi életfogytiglani helyett. 1835. A Ludovika akadémia megnyitását a kormány még mindig húzta-halasztotta, így akarván meggátolni, hogy számosabb magyar ifjú képeztessék a hadi pályára, és hogy magyar nemzeties irányban indíttassék meg az intézet; hogy benne a tanítási nyelv a magyar legyen, az ellen ismét azt az ismeretes s máig is élő mumust hozta fel, „hogy ez a hadsereg egységének felbontására vezetne". 1840. o. gy. A katonaállításnál az igazságosabb sorshúzást rendeli el az erőszakos fogdosás helyett; a rendeknek, azon, most már devalvált