Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

VII. kívánságát, hogy a Ludoviceumban a tannyelv legalább részben magyar legyen, a kormány megint elutasította, s így az intézetnek annyiszor sürgetett megnyitását még 30 évre meghiúsította, de a III. és XII. t. c. elrendeli, hogy a magyar ezredekben a fő- és altisztek született magyarok legyenek. 1848—49. Az ellenünk fordult császári hadsereget a magyar nemzetőrök s a nemzeti jelvények és magyar kömandó alapján úgyszólván hevenyében szervezett és kiképzett hős honvédség (támogatva a császári seregből ezer veszélyek között hazaszökött ezredektől) mindenütt sarokba szorította s szégyen-szemre az orosz segély után nyúlni kényszerítette. 1850-től G6-ig nem volt magyar haderő. 1867—68. A kőniggrátz-szadovai csúfos vereség után nyilvánvaló lett, hogy a védőerőt demokratikus alapon ujjá kell szervezni az általános katonai szolgálatkötelezettség behozatalával. Ferenc Józsefnek magyar királlyá történt koronázása után legsürgősebb teendő az új védőerőtörvényjavaslat tárgyalása volt. A dolog sürgős volta megérteti, hogy a magyar képviselőház rövid, alig pár napos vita után el is fogadta a nagyfontosságú javaslatot, mely egyszerre megszüntette a kiváltságokat és mentességeket. A tényleges szolgálati időt 12 évről, melyre az abszolutizmus emelte, leszállította háromra; de a hadviselésből — a papságot kivéve — ezután ki kellett vennie részét az intelligens osztálynak is, amelynek tagjai azelőtt, 2 ezer korona ellenében, megválthatták magukat a katonai szolgálat alól ; csak a főiskolák tanulóinak jutott az a kedvezmény, hogy mindössze egy évet szolgáljanak. A nemzeti hadsereg után való élénk és kiolthatatlan vágyakozás nyilatkozott meg a nemzetnek azon elhatározásában, mellyel a közös hadsereg fenntartásához való járulás óriási terhein felül (a hadügyi kiadásokhoz hazánkban minden ember évente 9 koronával járul, inig iskolára csak 2 kor. jut!), a koronázás után még külön hadsereget állít magának, nem is nemzeti jelvényekkel, csak magyar vezényszóval, melyet dicső elődeiről az 1848-ki félistenekről nevez el magyar királyi honvédségnek; tisztikarának kiképzéséről gondoskodik az annyi viszontagság után végrevalahára megnyílt Ludovika m. Ic. tisztképző Akadémia. IX. Az utasítások a történettanításban különös figyelmet kívánnak fordítani az állami élet fejlődésének feltüntetésére és a közjogi ismeretek megerősítésére; e cél szolgálatában kiválóan alkalmas alkotmányunk integráns részének, a magyar honvédelem fejlődésének, (amint egyéb állami intézményeink kialakulásának is) időrendi egybeállítása. A múltnak csakis ilyen ismerete alapján érti meg a tanuló a jelent s nyer biztos irányítást a ma és holnap küzdelmeiben. Ez a cél adja kedves tanítványaimnak kezébe e vázlatos sorokat. A kérdés mai állapota ismeretes. Ausztria—