Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

VII. annál magyarosabbakká váltak a bizonyos körök kedvenc felfogása szerint áUitőlag nem is használt vezényszók ! A magyar katonaság kérdésének fölvetése mutatja, hogy a leányzó nem halt meg, csak aludott; hogy a nemzet már érzi állami épületének hiányos voltát. A maga hatásköre alá akarja vonni azt az egész nagy területet, melyet lassanként a központi hatalom foglalt le a maga számára. A bátor és hazafias érzésű tisztek felbuzdulása felsőbb helyről rosszalást vont maga után s píum desiderium maradt ugyan s az 1712-ki javaslat által, bár csak igen korlátolt hatáskörrel, ajánlott mayyar hadi tanács sem lépett soha életbe, mert komolyan szó sem esett soha életbeléptetéséről s a királyi sereg, melyben a magyar ezredek is szolgáltak, teljesen és kizárólagosan a bécsi haditanács rendelkezése alatt maradt továbbra is; de a folyton erősbödő nemzeti közérzület mind hangosabban követeli régi jogainknak a hadsereg tekintetében való fölélesztését is. Más szerencsésebb politikai alakuláson átment országokban ez szinte magától értetődő dolog, mig sajnos nálunk még ma is úgy fest a helyzet, hogy tömérdek erőpazarlás lesz még szükséges arra, hogy ez a régi jogunk újból érvényesüljön a most közösnek épen nem mondható úgynevezett közös hadseregben. A nemzet köztudatában állandóan él állami önállóságunk nagy csorbájának: a nemzeti haderő hiányának élénk érzete; bizonyítja ezt az a meg nem szűnő törekvés, mely hol enyhébben, lankadtabban, hol erősebben követeli az elődök mulasztásának jóvátételét, eddig jóformán eredménytelenül; mert ide vonatkoztatva is igaz a haza bölcsének ismert nyilatkozata, hogy, amit az erőszak vesz el, azt idő és kedvező körülmények visszaadhatják, de amiről a nemzet (félve a költségektől — tehetjük hozzá) önként lemond, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges. A nemzet életébe vágó, nagyfontosságú kérdés történeti ébrentartását és fejlődését az utóbbi század alatt a következő adatok mutatják: 1796. A 40 ezer főnyi nemesi inszurrekció a király felszólítására fegyverbe állt és Ferenc király magasztaló szavakkal halmozza el leiratában azt a szellemet és lelkesedést, mely a nemesi hadat áthatotta, úgyhogy vitézsége hasznos és dicső szolgálatok várhatására jogosított, ha az ellenséggel tényleges küzdelemre xerült volna a dolog. 1800-ban a tornyosuló veszedelem ismét fegyverbe szólítja a nemességet. 1802. Magyar hadi akadémia felállítását indítványozzák a rendek az exercitus Hungaricus tiszti szükségletének fedezésére, addig is pedig, mig ez megvalósulna, kívánják, hogy a pesti egyetemen a hadi tudo-