Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1906

5 betűkkel van ott följegyezve minden mozzanata. Csak pár vonásra akarok szorítkozni: hisz jól tudom, egy szikra is elég ahhoz, hogy ifjú szivetek lángot fogjon, s Rákóczi emlékén nagy és szent tettekre határozza el magát. Nyugodt és boldog családi élet öléből ragadta ki Rákóczit a haza gondja s az önkényuralom izzó gyűlölete. De első lépését árulás kisérte: levelét, melyet a francia királyhoz egy tervezett fölkelés érdekében intézett, elfogták s őt magát a bécsújhelyi börtönbe vetették. Hitvese azonban, az erős, hű asszony, megmentette férjét a biztos haláltól: Rákóczi Lengyelországba menekült, hogy csakhamar a tettek mezejére lépjen. Midőn a spanj'ol örökösödési háború kitört, s Lipót király kénytelen volt seregének nagy részét az országból kivonni, a Felső-Tisza mentén lakó elégületlenek követeket küldtek Rákóczihoz, kik lábai elé borulva, könnyek közt panaszolták el neki a vérig zaklatott nép kétségbeejtő helyzetét. Rákóczi meggyőződött, hogy ütött a cselekvés órája: kötelessége fegyvert ragadni az elkobzott alkotmány s a szegény, sanyargatott nép védelmére. Először csak néhány zászlói küldött haza ezzel a fölirással: „Istenért és a szabadságért", nemsokára azonban maga is itthon termett s fegyverre szólította az egész nemzetet. Csakhamar ezeren meg ezeren csatlakoztak hozzá, s a diadalmas csaták nyomán, melyek majdnem egész Magyarország területéről kiszorították a német hadakat, egyre biztatóbb lett a reménység, hogy új élet hajnala virradt reánk: a holtnak hitt nemzet életerejét lenyűgözhették ugyan, de megölni mégsem tudták. A szerencsés események hatásaként először Erdély kiáltotta ki fejedelmévé Rákóczit, majd pedig a szécsényi gyűlésen „Magyarország szövetséges karai és rendei" választották meg „vezérlő fejedelmükké." E ténnyel nem az volt a céljuk, hogy a Habsburg-háztól s törvényes királyuktól elszakadjanak, hanem csak erejüket akarják egyesíteni az önkényuralom ellen, a nemzet jogainak védelmére. Megbízták tehát Rákóczit, hogy bocsátkozzék alkudozásokba az új királlyal, I. Józseffel; a békét azonban csak azon föltétel alatt voltak hajlandók vele megkötni, ha elismeri Erdély függetlenségét, s a békepontok megtartásáért a külföldi hatalmak kezeskednek. S minthogy e föltételeket 1. József nem fogadta el, újra megindult a harc, most már csakugyan életre-halálra. Rákóczi, hogy gyöngülő haderejét külföldi segítséggel fokozza, szövetséget akart kötni XIV. Lajos francia királlyal s e célból annak egyenes kívánságára az ónodi gyűlésen a Habsburg-házat trónvesztettnek nyilváníttatta. S a cselszövő francia király célját elérte: a felkelők e tettükkel véglegesen elvágták maguk előtt a kibékülés útját, s minthogy ezáltal kénytelen-kelletlen segítő társai lettek neki, nemcsak hogy formaszerint szövetséget nem kötött velük, hanem teljesen és végkép magukra hagyta őket.