Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1905

28 Minthogy pedig mindezeknek a feltűntetésére nem alkalmas az Ilosvaitól előadott sovány anyag, Arany költött részletekkel bővíti ki, melyek nemcsak hogy több oldalról jellemzik Miklóst s gazdagabbá és érdekesebbé teszik a cselekményt, hanem egyúttal áthidalják az Jlosvainál levő hézagokat, megokolják s világosabbá teszik az egyes dolgokat s erősebben fűzik össze az esemény laza szálait. Így Miklós és György összeszólalkozása, a farkas-kaland, Miklós búcsúja édes anyjától, a csárdai mulatozás a párviadal előtti éjjelen mind az Arany találmánya, invenciója. \ Laczfi nádor seregével való találkozás megvan ugyan llosvainál is, de sehogysem függ össze az esemény többi részeivel, magában áll teljesen és érthetetlen. Nem tudjuk, miért búsúl Miklós azon, hogy az útat kérdik tőle. Mi lesz ebből Arany Jánosnál! Először is itt nagyon megértjük Miklós haragját, hiszen Laczfi parasztnak szólítja őt, a falu úrát, s csakúgy félvállról, hogy merre vi.-z az út Budára. Azután meg szerves része lesz ez a találkozás a szerkezetnek, sőt amennyiben felkelti Miklós lelkében a katona-élet utáni vágyat, megindítója lesz az eseménynek. Ámde Miklós nem érheti cl könnyen célját. Útjában akadályok vannak, amelyeket le kell győznie, mint ahogy a népmesében szokott történni. Bátyja György gördíti eléje az akadályokat, aki Miklóst parasztnak nevelteti, hogy vagyonából kitúrja. Nem akarja elereszteni hazulról, mert fél, hogy a Miklós erős karja az ő hírét-nevét el fogja homályosítani, durván bánik vele, belekergeti a gyilkosságba, végül eláztatja a királynál, hogy teljesen tönkretegye s vagyonát megkaparíthassa. Azonban hiába minden agyarkodása, az ármányon diadalmaskodik az üldözött ártatlanság s Miklós eléri célját. Minderről llosvainál szó sincs. György alakja nála teljesen elmosódik. Csak annyit tudunk róla, hogy a király udvarában nevelkedett, míg Miklós otthon lakik anyjával s béres szolgákkal együtt dolgozik'; hogy gyakran megfeddi, mert Miklós a rúdat messzebb veti s a nehéz követ két annyira hajítja, mint az ő vitézlő szolgái; hogy egy ízben nagyon megharagszik rá, mert szerető szolgáját megölte, de később megkegyelmez neki, s hogy végül, amikor Toldi Miklós legyőzi a csehet, a király Györgynek ír, hogy ne tartsa otthon az öccsét „nagy kárnak". Ebből mindössze annyit lehet látni, hogy Miklóst György tartja otthon s nevelteti parasztnak, meg hogy nem jó szívvel van iránta, de hogy miért teszi ezt, még sejteni sem lehet. Ezekből a szétfoszló, homályos adatokból rajzolja meg Arany Toldi György szereplését és alakját, világossá tevén, ami csak sejthető s kiegészítvén, amit esetleg Ilosvai elhagyott.