Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1905

26 Elmondja, hogy az „erős, vastag" Toldi Nagyfaluban született. Mig bátyja György a királyi udvarban él, addig Miklós otthon lakik anyjával s mint paraszt nő fel. Egy ízben György megharagszik Miklósra, mert „szerető szolgáját" miért, miért nem, megölte. Miklós a réten és nádon bujdosik, s édes anyja, aki nagyon sajnálja, titkon élelemmel táplálja, mig György meg nem kegyelmez neki. Laczfi nádornak, aki seregével Nagyfalu határában eltéved, nyomtató rúddal mutatja meg a Budára vezető útat. Ezután másodszor is gyilkosságba esik s újra elbújdosik hazulról. Felkerül Budára, ahol a vágó hídról elszabadult „pokol-fene" bikát farkánál fogva visszahurcolja a mészárszékre s ezért sok májat kap. Majd a királyi udvarba kerül, ahol szennyes fazekakat mos s két öreg kondérban hordja a vizet a Dunáról. Egy ízben a vitézek rúdat hánynak s Miklós két annyira veti a rúdat, mint a többiek. Ez feltűnik a királynak, s megtudván, hogy Miklós Toldi György öccse s gyilkosságért bújdosott el, megkegyelmez neki. Később Miklós megvív egy cseh vitézzel, aki mindenkit elejt az öklelésben s egy özvegy asszonynak két v.téz fiát is megölte. Miklós megállja az özvegyasszony boszúját, s a hetvenkedő cseh Mikolát megöli. A király erre Miklóst fejéhez választja s tizenkét lóra hópénzt adat neki. Egy ízben egy özvegyasszony kiugratja az ablakon, majd meg egy lakatossal szövetkezve feltör egy sírt és kirabolja. Lajos királlyal Prágába megy s meghódolásra készti a tizenegy királytól körülvett császárt. Öreg korában visszavonúltan él, mert a király, nem tudni, miért, megharagudott rá. Mikor azonban egy olasz vitéz legyőzvén a magyar vitézeket elveszi a magyar címert, Toldi barátruhában megjelenik s az olasz lovagot legyőzi. Vén korában a király hívására még egyszer megjelenik a királyi udvarban, de az apródok kicsúfolják, mire ő hármat agyonüt közülök, megfeddi a királyt is s azután visszavonul Nagyfaluba, ahol nemsokára meghalt. Igy beszéli el Ilosvai a Toldi-mondát minden alakítás nélkül, úgy, ahogy hallotta. Ebből az esetlen, durva anyagból, mely nem más, mint egyes kalandoknak laza összefűzése, alkotta Arany a maga remekművét. Messze vezetne célunktól, nyomról-nyomra követni, hogyan alakította át Arany az Ilosvainál talált anyagot, elég lesz egy-két feltűnőbb dologra rámutatni. Arany a költői lélek intuiciójával megismerte a durva anyagban a népies alkotás alig felismerhető nyomait, amelyek Ilosvai kezében majdnem egészen megsemmisültek s költői alkotó erejével kifejti, az elmosódó körvonalakat kidomborítja, ami homályos, világossá teszi, a hézagokat