Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1905

25 azok a korszakok, melyekben az emberiség lelke telve van idealizmussal, nagy eszmékért rajong, nemes érzések lelkesítik, de egyúttal megvan benne a fogékonyság az élet iránt, megvan a természet szeretete, megfigyelik az élet jelenségeit s tanulmányozzák a természetet. Bizonyítja ezt a művészetek története, melynek legfényesebb fejezetei az olasz és az angol renaissance, amely az idealizmus és realizmus egyesülését mutatja. Rafael, Leonardo da Vinci, Michel Angelo a legmagasztosabb eszmékért lelkesülnek, de szeretik és megfigyelik a természetet s bonctani tanulmányokat folytatnak, csakhogy minél tökéletesebben fejezzék ki eszméjöket, amely leiköket eltölti. Shakspere korát az idealizmus jellemzi; a legmélyebb vallásos és nemzeti érzés ad szárnyakat a magasztos öszméknek, de egyúttal az igazság keresése és a valóság megfigyelése e korban hozza létre az indukciót, s maga Shakspere az eszmékben leggazdagabb író egyúttal a legelevenebb és legvalószeiűbb. V. A művész nem másol, hanem alkot. Ki akarja fejezni gondolatát, érzését, vágyát, törekvését, szóval lelkét s a maga kisvilágának kifejezésére fölhasználja a kívüle levő nagyvilágot, a természet jelenségeit, s körülötte lüktető életet. Ámde az élet eseményei szabadatlanúl folynak, egymásba fonódnak, egyik elhomályosítja a másikat, a természet pedig pazarul jelenik meg előttünk, a jellemző vonások sokszor el vannak rejtve az esetleges apró vonások közé, nem láthatók elég világosan, a körvonalak elmosódnak. Mit csinál tehát a művész ? A lényegest kidomborítja, a felesleges, aprólékos vonásokat elhagyogatja, rövidít, ahol szükséges, átalakít egyes részleteket, hogy minél jobban szemünkbe tűnjék az eszme; az éles színeket eltompítja, az elmosódókal kiemeli, ahogy célja hozza magával; szóval átalakítja az anyagot eszméjének megfelelőleg, idealizál. Hogy láthassuk, miképen történik az anyagnak átalakítása az eszmének megfelelőleg, vessünk csak egy pillantást arra az alakító művészetre, amellyel Arany János Ilosvai Selymes Péter verses krónikájából remekművét: a Toldi-trilógiát megalkotta. Ilosvai Selymes Péter, a néhaivoló jó iskolamester, „versekbe rendölte" a híres-nevezetes Toldi Miklós históriáját. Nem olvasott róla krónikákban, de hallott róla egyet-mást, mert a nép ajkán a XVI-ik században még élt a Toldi-monda.