Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1905

24 Kétségtelen, hogy ilyen dolgok és ilyen emberek is előfordulnak az életben, de azért az élet egészben véve nem ilyen, az emberek általában nem ilyenek. Az életnek a jelenségei nem alkalmasak művészi feldolgozásra, de a naturálista írók nem is pályáznak a művész babérjára. Ők nem művészek, hanem tudósok akarnak lenni, s azért keresik fel az életnek a kivételes, rendkívüli, szinte természetellenes alakjait, az idegbetegségeket és elmebajokat, hogy fiziologiát írjanak. Az emberi baromnak (mint (Zola mondja) érzékléseit, agyvelejének, idegrendszerének, vérkeringésének működéseit akarják följegyezni, mint a természettudósok-, orvosok, fiziologusok, e célból a természettudományok módszerét: a kísérletezést is alkalmazni akarják a művészetre. Fontos paragrafusa a naturalista művészeti törvénykönyvének az utánzás törvénye is. Utánozd ezt hirdetik — a természetet, az életet minél hívebben, minél pontosabban, minél részletesebben, Ezért találjuk alkotásaikban a legapróbb részletekig menő rninuciózitást, az élet kicsinyességének, unalmasságainak pontos rajzát. Leírják a hősnek vagy hősnőnek ruháját, úgy hogy azt is kitalálhatjuk belőle, mennyibe kerülhetett rőfje; tudósítanak az utcák beosztásáról, az épületek alakjáról: ha szobába vezetnek bennünket, leírják a szoba bútorzatát és csecsebecséit oly aprólékos részletezéssel, hogy egy leltárkészítőnek is becsületére válnék. Ez az elv épen olyan művészietlen, mint az előbbi, amely művészet helyett tudományt akar adni. Kétségtelen, hogy a művészetben fontos a természet utánzása,, de az elvnek túlzása, a lelketlen másolás tönkreteszi a művészetet. Hiszen ha a másolás volna a művészet feladata, akkor fölösleges volna a művészet, mert az életben megvan mindaz, amit a művészet tár elénk; akkor a legkiválóbb művész az a kontár festő, aki egy lovat oly híven festett, hogy még patkójának szegei is látszottak; akkor a legnagyobb művészet a fotografálás. Bármilyen tökéletesen utánozhatja valaki a természetet, az nem alkot, csak másol, ha nincs a műben lélek. Lehet, hogy a fotografálást még annyira tökéletesíthetik, hogy a testek színét is a leghívebben visszaadja, s a fotógrafia még sem lesz művészet soha, mert csupán egy élettelen gép munkája. Az alkotáshoz ember kell. akinek lelke benne van az alkotásban s a természet csak eszköz, amely által ez a lélek hozzánk szól. Az igazi műalkotásban az idealizmus és realizmus, a jellemző és eleven vonások alkalmazása, kiegészíti egymást, egyik a másikkal egyensúlyban van. Innen van, hogy a művészetek fénykorai rendesen