Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1905
17 jellemző erővel, hogy az olvasó maga vonja le belőle a mélyen átérzett igazságot. A Zrínyiász nemcsak felfogásában, hanem szerkezetében, jellemeiben is, egészében épúgy, mint részleteiben mindenütt ott találjuk Zrinyi nagy egyéniségét: a költőt, az államférfiút, a hadvezért. S ez a lélek magyar lélek, erős fajszeretettel és nemzeti sajátságokkal, de egyúttal a XVII. század magyarjának a lelke. Mikor Zrinyi az erkölcsi megújhodást sürgeti és Zrinyiászában hirdeti, hogy a török Isten büntetése a nemzeten, tulajdonképen a maga korának nemzeti lelkét fejezi ki. Hiszen a XVI. században a mohácsi vész után megindult erkölcsi sülyedés és nemzeti meghasonlás közepette annyira átment a nemzet lelkébe ez a gondolat, hogy az ország rendei az 1546-iki törvények II. cikkelyében végzésileg jelentik ki: a magyar nemzetet bűneiért haragjában veri a megbántott Isten. íme így nyilatkozik meg a műalkotásban a költő egyéni sége, nemzetének, korának lelke. Amely művek legjellemzőbben, művészi formában tudják megszólaltatni az alkotó művész egyéniségét, a kort a maga világnézetével, a nemzet lelkét erényeivel és hibáival, azok remekművek. III. A műalkotáshoz nem elég az érzés, a gondolat, hanem ezenkívül szükséges a forma is. Az érzésnek és gondolatnak látható vagy hallható módon, szóval valamely érzéki Irrjihcn kell megnyilatkoznia, hogy művészi alkotás jöjjön létre. Minden művészetnek más és más az anyaga, amelyben a lelket kifejezi. A gondolat megörökítésének az emberi nyelv a legalkalmasabb eszköze. Az embernek nem kell messze fáradnia, hogy megszerezze az anyagot, amelybe belelehelheti a lelkét. Nem kerül sokba és mégis maradandó. A szóval kifejezett gondolat, érzés, vágy, ha méltó rá, fennmarad és él ; mert ajkról ajkra, apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre száll. így maradtak fel olyan korból, amelyben még nem ismerték az írást, népek hőskölteményei, dalai, közmondások, törvények, életszabályok. így élt hosszú időn át a görög énekesek ajkán az lilás és az Odyssaia, míg összejegyezték; a velünk nyelvi okon finnek naiv éposza: a Kalevala részben ma is él a nép között s csak a XIX. század első felében gyűjtötte össze az egyes rúnókat (énekeket) Lönnrot Illés. így terjed ma is vidékről-vidékre a népdal, mely a nép ajkán terem s bejárja az egész országot. 2
