Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1905

18 Mikor azután megtanulta az ember az írást, ezzel a szóbeli művek fennmaradását még jobban biztosította; a fennmaradás nem függ már többé pusztán az emlékezettől, amelyből könnyen kihullhat, különösen ha nincs a műnek szépen kikerekített szerkezete. S végre annak a módját is feltalálta az ember, hogyan kell a műveket sokszorosítani; a sok időbe, fáradságba kerülő és épen azért drága másolás helyett a könyvsajtó sokszorosítja a műveket s terjeszti hihetetlen könnyűséggel. Szárnya nő igy a gondolatnak, mely előtt többé nincs akadály, nem marad meg egy ország szük határai között, hanem berepüli az egész világot, ha olyan, hogy az egész emberiséget érdekli. Ebből magyarázható, hogy első sorban a költészet alkotásai válnak az emberiség közkincsévé, hatásuk legáltalánosabb és fennmaradásuk biztosítva van. A zene megnyilatkozási eszköze a hang, amelynek hatása rendkívül nagy, de csak szük körre szorítkozik és gyorsan múló. Alkotásainak nagyobb körben való elterjedése és fennmaradása, mig a nemzetközi hangjegyekben föl nem találták a megörökítés módját, nem volt biztosítva. A régi görögök zenéjét például nem ismerjük, pedig a költemények, amelyek kíséretében jelentek meg, fennmaradtak. Az építészet és szobrászat a kővel, márvánnyal, érccel dolgozik, tehát olyan anyagokkal, amelyek az idő viszontagságainak jobban ellen tudnak állani. A fát, amely könnyen pusztul, a gipszet, terrakottát, agyagot s más ilyen anyagokat, amelyek törékenyek, nem használják monumentális alkotásokra, legfeljebb remekművek sokszorosítására. A festmény a síkban levő alakok és színek által szól hozzánk. A festői alkotások anyaga jobban ki van téve a pusztulásnak, s igy nagyon sok remekmű tönkre megy, bár az emberi elme mindent elkövet, hogy alkotásai minél maradandóbbak legyenek. A festmények pusztulásának egyik legszomorúbb példája Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája a milánói Santa Maria della Graecia dominikánus kolostorban. E kép a leghíresebbek egyike azon remekek között, .ímelyeket a művészet alkotott, s már 150 évre elkészítése után tönkrement. Igaz, hogy nem is őrizték elég gondosan azok, akiknek kötelességük lett volna, a pusztulásnak fő oka azonban mégis az volt, hogy Leonardo da Vinci ellenszenvvel viseltetvén a freskófestéssel szemben, olajfestést használt, amely falképekre nem alkalmas. A művészetek tehát különböző anyagokban fejezik ki a lelket, de mégis vannak közös sajátságaik. Igy elsősorban minden művész arra törekszik, hogy az érzéki kép, amelyben eszméjét megvalósítja, jellemző legyen azaz híven tükröztesse vissza a lelket.