Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

XIII. levegő lesz azzá. Főzés helyett a vizén áthajtott levegővel is meg lehet fosztani a vizet aktivitásától. Thomson a vizből nyert aktiv gáz aktivitásán nem észlelt változást, ha a gázt erős kálilugon, kénsavon, izzó vörösréz forgácson, vagy fehéren izzó szük platinacsövön vezette át. A rádioaktiv gáz likacsos lapon át diffundál. A diffúziójával végzett kísérletektől arra az eredményre jut, hogy a vizből nyert rádioaktiv gáz két gáznak a keveréke, amelyeknek egyike körülbelül kétszer, a másika ötször-hatszor sűrűbb a szénsavnál. Negatív elektromossággal töltött valamely fémlap a viz rádioaktiv gázában aktívvá lesz és 45 perc alatt veszti el aktivitásának a felét. A viz rádioaktiv gáza tehát a levegő rádioaktiv gázéval azonosnak látszik lenni. 14 napig nyílt edényben álló vízvezetéki viz igen kevés rádioaktiv gázt adott. Tehát a rádioaktiv gáz a vizből megy át a levegőbe és nem megfordítva. Thomson még összehasonlította a vízvezetéki vizből nyert aktiv gázt azzal az aktiv gázzal, amelyet rádiummal aktívvá tett lepárolt vizből nyert. A kettőt nem találta azonosaknak. Thomson J. J. ajánlatára Bumstaed és Wheeler Amerikában is végeztek hasonló vizsgálatokat. E kutatók a mélyről jövő vizeken kívül egy mesterséges tónak a vizében is találtak rádioaktiv gázt. A másfél méter mélyen fekvő talajvízből nyert rádioaktiv gáz háromszor volt aktívabb, mint a tó vizének a gáza. Az amerikai kutatók a vízből nyert gázról azt vélik, hogy az a rádiumemanációval azonos. Himstedt F. sok megvizsgált forrásvizet talált radioaktívnak; a meleg forrásvizek aktívabbak, mint a hidegek. A forrásából frissen kijött petróleum radioaktivitása a vizekét messze túlhaladja; mert a szénhidrogének jobb oldószerei a rádioaktiv gázoknak, mint a viz. E tények mutatják, hogy a rádioaktivitás nagyon elterjedt jelenség a földön. A mély vizek nagyobbfoku radioaktivitásából az látszik következni, hogy a földkéreg mélyebb rétegeiben nagyobb mennyiségben vannak meg a rádioaktiv anyagok, mint a föld színén. A levegő a radioaktivitását nagy valószínűséggel a felszíni talajból kapja. A légköri levegőnek és jobbára a viznek a radioaktivitása indukált radioaktivitás, amelynek erőssége az urániuménál jóval kisebb. 19. Az eredmények összefoglalása. Foglaljuk össze rövidesen a radioaktivitás jelenségének kutatásában eddig elért eredményeket. A radioaktivitásban az anyagnak új tulajdonságát ismertük meg, amelynek tanulmányozására új vizsgálati módszereket kellett föltalálni. E módszerek között a rádioaktiv sugárzás ionizáló hatásán alapuló elekt-