Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

XIII. rövidebb idő korlátai között állandó és változatlan. Az állandóság, változatlanság fogalmai elvonással alkotott fogalmaink, amelyeknek realitását a természetben nem találjuk meg. Az atom részecskéinek mozgásállapota is lassú változásnak van alávetve. Ezen az alapon okunk van az eddig nem rádioaktivaknak tartott elemek állandóságában is kételkednünk. Emellett szól az a tény, hogy csekély mérvű rádioaktivitást födöztek föl olyan elemeken is, amelyeket eddig nem tartottunk rádioaktivaknak. De ha a tovább folytatott kutatásnak az lenne is az eredménye, hogy a rádioaktivitás nem közös tulajdonsága az elemeknek, még akkor is szabad ezeknek az állandóságát kétségbevonnunk, mert hiszen a rádioaktivanyagok módosulatai között is vannak sugártalanok. Ha pedig a jelen világot alkotó elemek nem állandóak, akkor maga a világ sem állandó. Az elemekkel együtt az egész mindenség a képzeletet meghaladó lassú átalakulásban van. A világ és jelenségeinek állandósága ideiglenes, a változása, átalakulása folytonos és soha meg nem szűnő. Az ok, amely miatt némelyek a rádioaktiv anyagok jelenségeinek megfejtése végett valamely külső hatásra gondoltak, a rádioaktiv anyagokon nyilvánuló energiának a tömeghez viszonyított óriási mennyisége. Az energiának az a mennyisége, amely a rádioaktiv anyagok tömegegységéből kisugárzik, az ugyanakkora tömegen észlelhető leghatásosabb kémiai energiát is sokszorosan fölülmúlja. Tudjuk, hogj' egy gramm rádium 100 gramm-kalória meleget fejleszt óránkint (12. e. p.). Ha azt akarjuk, hogy eg3< gramm tiszta szén lassú égéssel szintén 100 gr. kalória meleget adjon óránkint, akkor 80 óra, vagy 3

1/3 nap alatt kell azt elégetnünk; mert a szénnek égésmelege kerekszámban 8000 kalória. A gramm szén ez idő alatt az összes melegét kiadja és éghetetlen szénsavvá alakult át. A rádium egy grammja azonban éveken át állandóan termeli azt a 100 gramm-kalóriát anélkül, hogy a fizikai és kémiai sajátságai megváltoznának, vagy a mérlegen megérthető lömegveszteséget szenvedne. A rádiumatom átalakulásánál fejlődő meleg tehát a rádium grammtömeg olyan csekély részének az átalakulásából származik, amely talán csak évtizedek múlva szaporodik föl a mérlegen mérhető mennyiségre. Ha a rádium életkorát 1500 évnek vesszük föl, ha tehát egy gramm rádiumnak átalakulására 1500 év kell, akkor az eközben fejlődő meleg közel kétszázezerszer akkora, mint egy gramm tiszta szénnek az égésmelege. Rutherford és Barnes a rádiumemanáció térfogategységének átalakulásánál«fejlődő melegmennyiséget közel ötmilliószor akkorának találták, mint az ugyanakkora térfogatú hidrogén-oxigén-keverék elégésénél keletkező melegmennyiséget, amely nagy szám bizonyára még mindig több százezer lenne, ha a sűrű rádiumemanáció