Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

53 tésére. Ha valamely tárgyat (pl. pénztárcát) fekete papírba takart fotográfiái lapra helyezünk és erre rádiumsugarakat bocsátunk, akkor bizonyos idejű exponálás és előhívás után a fotográfiái lapon ama tárgynak a negatív árnyékképét kapjuk meg. A 17. ábra egy rádiumfotográfia pozitív képének a másolata. Curiené, akinek művéből e kép át van véve, azt mondja, hogy az ilyen kép fölvételéhez néhány centigramm erősen aktiv rádiumsó és egy napig tartó exponálás kell, ha a fölvétel egy méter távolságból történik; 20 centiméter távolságból egy óráig tartana a fölvétel, de ez esetben a kép még fátyolozottabb lenne. Az árnyékkép körvonalainak elmosódását a tárgyon képződő és diffundáló másodrendű sugarak okozzák, amelyek a hosszú fölvételi idő alatt a fotográfiai lapot szintén megtámadják. Élesebb körvonalú rádiográfiát csak a 7-sugarak adhatnának egy-két méter távolságban, ha a fölvétel alatt a /^-sugarakat erős mágnessel oldalt vettetnők. A fölvétel azonban akkor még tovább tartana, mert a 7-sugarak a rádium aktiv sugarainak csekély részét teszik. A Röntgenfotográfiához hasonló éles árnyékképeket a rádioaktiv sugarakkal készíteni eddigelé nem sikerűit. Ez csak úgy sikerülhetne, ha a rádiografiák készítésére annyi rádiumot használhatnánk, hogy belőle kiáradó 7-sugaraknak mennyisége megütné a vákuumcsőből kisugárzó Röntgensugaraknak bőségét. A rádiografiával való összehasonlítás miatt mellékelt Röntgenfotografiát V2 perc alatt vettem föl egy méter távolságból (18. ábra.) A rádium sói gázokat fejlesztenek állandóan. E gázok legnagyobb része hidrogén és oxigén, majdnem akkora relatív mennyiségben, mint amekkorában a víz alkotórészei. E gázok valószínűleg a rádiumsó kristályvizének fölbomlásából származnak. Nagyobb mennyiségű gázok fejlődnek a régebben készült rádiumsóból, ha azt föloldjuk. A szilárd só ugyanis a fejlődő gázoknak egy részét elnyeli és megsűrítve magába zárja. Az oldatban az elnyelt gázok fölszabadulnak, innét van a bőségesebb gázfejlődés. Az említett gázokon kívül szénoxidot és héliumot is találtak a fejlődött gázok között. Giesel a fejlődött gázok spektrumában valamely ismeretlen gáznak a színes vonalait is látta. (V. ö. 15 p.). A beforrasztott üvegcsőben hosszabb ideig álló rádiumsó fejlődő gázai annyira fölszaporodhatnak, hogy az üvegcsövet szétrepesztik. Mielőtt Curie a rádiumsóknak ezt a sajátságát ismerte, kétszer tapasztalta ezt a kellemetlen jelenséget. Az első alkalommal olyan cső robbant szét g3'enge melegítésre, amelyben száraz rádiumbromid két hónapig állt. Más alkalommal a rádiumsót tartalmazó cső már összeköttetésben állott egy vákuumedénnyel — a gázok összegyűjtése végett —, a csövecske mégis szétrobbant az erősebb melegítéskor hirtelen fölszabaduló gázok nyomása alatt.