Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

50 hónapok multával mind gyöngébb és ibolyás színű lesz, egyúttal a só színe is megváltozik. Ha a meggyöngült fényű rádiumsót vizben föloldjuk és lepárologva megszárítjuk, kezdetbeli világítóképességét ismét visszanyeri. Az erősen aktiv rádiumsónak még az oldatai is világítanak, habár gyengén. Az ilyen oldatból kivált sókristályok erős fénye mellett az oldaté elenyészik. Curia ós neje a rádium és polonium fölfödözése után nemsokára fölfödözték ez anyagok sugarainak fluoreszkáló hatását is. Úgy a rádium, mint a polonium megvilágítják a báriumplatincianür-ernyőt, amelyet a Röntgensugarakkal végzett vizsgálatokra szokás használni. A rádioaktiv sugaraknak fluoreszkáló hatása akkor is van, ha vékony alumíniumlemezen mennek át, mielőtt a fluoreszkáló ernyőre esnek. Széles körre terjedő vizsgálatokat végzett ezen a téren Becquerel H. Az ő megfigyeléséből tudjuk, hogy mindazok az anyagok, amelyek a fény- és Röntgensugarak hatására fluoreszkálnak, a rádioaktiv sugarak hatására is világítanak. Ilyenek a fény hatására fluoreszkáló foszfátok, karbonátok és uránvegyületek, a Röntgen-sugarak hatására világító alkalikus sók és földek, továbbá különböző fajta üvegek, különösen a thüringi, a gyémánt, papir, gyapot, stb. Az üvegnél sokkal erősebben fluoreszkáló gyémántot a rádiumsugarakkal szét lehet választani köszörűit üvegutánzataitól. Az eddig ismeretes anyagok között legerősebben fluoreszkál a Sidotféle hexagonalis cinkszulfid és a báriumplatincianür. Az előbbinek fluoreszcenciája erősebb az utóbbiénál, de a sugarak hatásköréből kivéve tovább világít, azaz foszforeszkál, ez okból a báriumplatincianürt használják a rádioaktivitás sajátságainak tanulmányozására. A báriumplatincianür-ernyő erősen aktiv rádiumsók sugaraiban két méternél nagyobb távolságban is világít. Ha a rádium és a fluoreszkáló ernyő közé valamely abszorbeáló tárgyat helyezünk, úgy ennek az árnyékképét szemlélhetjük a fluoreszkáló ernyőn, mint a Röntgensugarak alkalmazásakor, csakhogy a kép sokkal gyengébb. Erősen aktiv só sugarai az emberi testen át is megvilágítják a báriumplatincianür-ernyőt. A rádioaktiv és az x-sugarak fluoreszkáló hatásában több esetben különbségek is mutatkoznak. így például Becquerel egy gyémánton azt tapasztalta, hogy a rádiumsugarak hatására erősen világított, az x-sugarakban sötét maradt. Ugyanezt tapasztalta a kékes fényben fluoreszkáló kénkáliumon. Az uránkáliumszulfát a rádiumsugarakban gyöngébben, az x-sugarakban erősebben világít, mint a hexagonális cinkszulfld. — A rádioaktiv sugarak egyes fajtái sem hatnak egyenlő mértékben a különböző fluoreszkáló anyagokra. Az eddigi tapasztalatok szerint a x-sugarak legerősebben hatnak a Sidot-féle cinkszulfidra, a /j-sugarak a kunzitra willemitre és a sparteitra (utóbbi csak a /j-sugarakban világít gyenge