Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

45 A feladvány második része az a- és ft- részecskék sebességének kiszámítása. Ha valamely e elektromossággal megtöltött m tömeg a i intenzitású mágneses vagy elektromos mezőben v sebességgel mozog, akkor a mozgó tömeget, a mozgásának az irányára merőlegesen ható iev centrális erő, valamely r sugáru körívben hajlítja el. A centripetális tnv" erővel szemben a mozgó részecskében egy —- nagyságú centrifugális erő fejlődik, amely amazzal minden pillanatban egyenlő; tehát Ylll6 iev = amiből v = — i r. A rádioaktiv sugárban mozgó részecske r m sebességének kiszámítására tehát csak pályájának a görbületi r sugarát kell lemérni, ami például az elhajlított sugár fotográfiái nyoma alapján megtörténhetik. Az ^ viszony és az elhajlitó mágneses vagy elektromos mező í intenzitása ismeretesek. Ez uton az a- sugarak sebességét mintegy 30000 kilométernek (a fénysebesség ^-ének) találták másodpercenként. Az «- sugarak tudvalevőleg (7. p. b.) nem szóródnak szét a mágneses és elektromos mezőben, a bennök mozgó részecskék azonosan görbülő pályában mozognak, következőleg valamennyien ug\'anazzal a kezdősebességgel távoznak a forrásukból. A /i-sugarak ellenben nagymérvű szóródást szenvednek; a bennök mozgó részecskék különböző görbületi pályában haladnak, következőleg különböző kezdősebességgel indulnak ki a forrásukból. Az erősen elhajlított részecskének sebessége kisebb, a kevésbbé elhajlítotté nagyobb. A /i-sugaraknak a 9. ábrában fölvett fotográfiái spektruma valóságos sebességspektrum, ameiyben a sugarak a legerősebben elhajlóktól kezdve növekedő sebesség szerint sorakoznak egymás mellé. A /^-részecskéknek a sebessége mintegy 20000 klm.-től 100000 klm.-ig ( — ~ fénysebesség) terjed másodpercenként. Ennél azonban kisebb, illetve nagyobb sebességgel mozgó részecskéket is észleltek. A vákuumcsövek katódsugaraiban mozgó /^-részecskék sebessége általában kisebb, mint a rádioaktiv anyagok /^-sugaraiban mozgóké. Ez utóbbiak között Kaufmann olyanokat is talált, amelyek alig 5°/

0-kal lassúbbak, mint a fény. Az el nem hajlítható x- és f-sugaraknak sebességét a leirt módon meghatározni nem lehet. Ezekben talán nem is mozognak anyagrészecskék. E sugarak talán éterhullámok. 11. A rádioaktiv sugarak elnyelődése. A rádioaktiv sugarak tüneményei között a nem szakértőre nézve a legmeglepőbb e sugaraknak rendkívüli áthatósága. Nem ismerünk olyan anyagú testet, amelynek vastagabb vékonyabb rétegein át nem hatolnának; reájuk nézve átlátszatlan, áthatolhatatlan közeg nincs. De valahányszor