Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

43 10. Vélemény az aktív sugarakról. A rádioaktiv anyagok és a vákuumcsövek tüneményét sugárzásnak mondjuk. Midőn e tüneményt a „sugárzás" szóval jelöljük meg, csak azt akarjuk kifejezni, hogy e jelenségekben az energia egyenes vonalban terjed, de semmi esetre sem azt, hogy ama sugárzásban az energia a fényhez és hanghoz hasonló hullámzó mozgással halad a közegben. A hullámzó mozgás fölvétele ellen szól az aktív sugarak viselkedése, — mint láttuk (6. p.) — nem hódolnak a hullámzó mozgás törvényeinek. A rádioaktiv sugárzás okozhat ugyan valamelyes hullámzó mozgást, de maguk az aktív sugarak egészen más jellegűek. Már maga az a tény, hogy a rádioaktiv sugarak elektromosságot szállítanak tova, megkívánja, hogy bennök valamely elektromosan töltött testecskékre gondoljunk ; mert szabad elektromosság, eddigi tapasztalatunk szerint, csakis valamely testen lehet meg. Ugyanezt a föltevést megkívánja az a tény is, hogy a rádioaktiv sugarak a mágneses és elektromos mezőben elhajlanak. A fizikusoknak egyhangú véleménye most már az, hogy a rádioaktiv sugarakat elektromossággal töltött anyagrészecskék alkotják, amelyek igen nagy kezdő sebességgel hagyják el a forrásukat. Minden aktív sugárban tehát egy-egy elektromosan töltött és gyorsan mozgó anyagrészecskét kell gondolnunk, induljon az ki akár a vákuumcső katódjából, akár valamely rádioaktiv anyagból. A kutatóknak már most az lett a legközelebbi feladatuk, hogy meghatározzák e mozgó anyagrészecskéknek elektromos töltését, a tömegét és a sebességét. Ez érdekes feladat megoldására irányuló vizsgálatok már a rádioaktivitás fölfödözése előtt indultak meg a katódsugarakon és későbben a rádioaktiv sugárzás minden fajtájára kiterjedtek. Az elektromos (e) töltés és a töltött (m) tömeg meghatározására a tapasztalat adatai és Faraday elektrolitikus törvénye (m = Cit = Ce) szolgáltatnak alapot; a sebességet pedig a középponti mozgás törvényéből lehet kiszámítani. A gondolat fonala, amely e feladat első részének megoldására vezet, a következő. Minthogy az aktív sugarakat elektromosan töltött anyagrészecskék alkotják, szabad az anyagrészecskéket olyan ionoknak tekintenünk, mint aminőkre valamely elektrolit bomlik, amikor elektromos áram vonul rajta keresztül. Ebből következik, hogy az anyag, amely a rádioaktiv sugarakat kiárasztja, fölbomlik, disszociálódik. Faraday elektrolitikus törvénye szerint valamely ion elektromos (e) töltésének viszonya az ion (m) tömegéhez bárminő ionra nézve (

e I — = c ). A katód- és /^-sugarakon megejtett vizsgálatok tanúsága szerint, az e sugarakban mozgó anyagrészecskék elektromos