Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

37 a-sugarakat elhajlította, és az elhajlított sugarak a résnek elfödött felére esteli, akkor az elektroszkópon megfigyelt ionizáló hatás kisebb volt, mint amikor az áram megfordításával megforduló mágneses erővonalak a sugarakat a résnek nem födött felére terelték át. Az a-sugarak elhajlásának iránya e kísérletekben mindenkor ellenkező irányú volt a /^-sugarakéval. Rtitherford ugyanezt az eszközt kevés módosítással arra is használhatta, hogy az a-sugaraknak az elektromos mezőben történő elhajlásukat is kimutassa. Becquerel rádiografos módszerrel veti vizsgálat alá az a-sugarakat, ós Rulherford tapasztalatait igazolva találja; továbbá az a-sugarak elhajlásának nagyságát is meghatározza. Első kísérleteihez a poloniumot használja, amelynek sugarairól kitűnt, hogy a-sugarak. Az eljárása a következő. Valamely ólomtuskó mélyedésébe helyezett polonium fölé keskeny rést, és efölé, csekély távolságban, fotográfiái lemezt állít. Az ólomtuskó erős elektromágnes sarkai között fekszik. A résen áthaladó poloniumsugarakat először nem mágneses térben engedi a fotográfiai lemezre esni; aztán erős mágneses mezőt állít elő és bizonyos ideig így engedi a sugarakat a lemezre; végre megfordítja az áram irányát és folytatólagosan ugyanannyi ideig exponál. Előhívás után a lemezen három éles csíkot kap. A résnek a fotográfiái lemeztől és a szélső csíkoknak a középsőtől lemért távolságából az a-sugarak elhajlásának nagyságát határozhatta meg. Későbben rádiumot használ ugyané kísérletre, és a rádium a-sugarainak képét a poloniuméval teljesen egyezőnek találja. A poloniumhoz 20 óra, a rádiumhoz 40-50 perc exponálás kellett. Nevezetes Becquerel kísérleteinek az az eredménye is, hogy az a-sugarak a 20,000 c. g. s. egységnyi igen erős mágneses mezőben sem adtak szélesebb csíkot, mint az ennél sokkal gyöngébb mezőben. Ez azt mondja, hogy az a-sugarak egyneműek, ezért nem szóródnak szét és ezért nem adnak széles spektrumot, mint a /^-sugarak. c) A sugarak. A rádioaktiv sugárzásnak legcsekélyebb részét a 7-sugarak alkotják. A mágneses és elektromos erők hatástalanok e sugarakon; a legintenzívebb mágneses és elektromos mezőben nem hajlanak el, hanem megmaradnak egyenes vonalú pályájukban. 7-sugarakat eddig csak az uránium, thorium és rádium aktív sugarai között találtak. Elhajlíthatatlanságukon kívül jellemző tulajdonsága a 7-sugaraknak rendkívüli áthatolhatóságuk. Néhány méter vastag levegőrétegen és több centiméter vastag fémlapokon is átmennek. Curie észlelte, hogy az erősen aktív rádiumsó összes sugaraiból 2°/o ment át egy 1'5 cm. vastag ólomlapon; Í\Z 5'3 cm. ólomlap már csak 0'4°/o sugarat bocsátott át. Rulherford egy 30 cm. vastag vaslapon átment 7-sugarakat