Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

38 is ki tudta mutatni. Ugy látszik tehát, hogy a 7-sugarakat ernyőkkel meggyöngíthetjük ugyan, de tökéletesen föl nem tartóztathatjuk. A '(-sugarak is ionizálják a gázokat; ezért az elektromos módszerrel is megfigyelhetők. A 7-sugarakat az a- és /^-sugaraktól könnyen elkülöníthetjük. Ha ugyanis a rádioaktiv anyagot vastag ólomcsészébe helyezzük és azt 1 cm. vastag ólomlappal befödjük, akkor a tapasztalat szerint az «- és /í-sugarak nem léphetnek ki a csészéből; az egy centiméter vastag ólomlapon átment sugarak tiszta 7-sugarak. Villard és Secquerel a rádiográfos, Curie és Rutherford az elektromos módszerrel tanulmányozták a 7-sugarakat. Curie a 10. ábrában szemléltetett berendezést, Rutherford ellenben a 11. ábrában látható elektroszkópot használja. (Ez utóbbi ábrában az LK helyébe jön az ólomcsésze a rádioaktiv anyaggal, föléje az abszorbeáló 00 ólomlap és erre az elektroszkóp.) Curie a 7-sugarak ionizáló hatására megindult áramerősséget, Rutherford az elektroszkóp kisülésének gyorsaságát észleli. — A 7-sugarak észlelését megnehezíti nagymérvű áthatóságuk. Miután könnyen mennek át az egymásra rakott fotográfiai lapok egész sorozatán, a fluoreszkáló ernyőn, a levegőkondenzátor vastag fémlemezein, valamint az elektroszkóp edényének falain, azért a megvizsgálásukra megejtett kísérletekben észlelt sugarak az összes 7-sugaraknak csak egy részét teszik, és ez a rész is a használt módszertől függ. Természetükre nézve a /"-sugarakhoz hasonlítanak, de áthatóság tekintetében ezeket is messze túlhaladják. Rutherford meghatározta az egyes sugárfajtákra annak az aluminiumlemeznek vastagságát, amely a rajta átment sugaraknak intenzitását a felére szállítja le és azt találta, hogy erre az «-sugarak számára O'OOö mm., a /i-sugarak számára 0'5 mm., a 7-sugarak számára 80 mm. vastag lemez kell. Ha tehát az «-sugarak áthatóképessége 1, akkor a /y-sugarak áthatóképessége 100-szor, a 7-sugaraké 16000-szer akkora, mint az «-sugaraké. 8. A radioaktív sugarak elektromos töltése. Abból a tényből, hogy a rádioaktiv sugarak a mágneses és elektromos mezőben elhajlanak, azoknak elektromos töltésére következtetni nem volna ugyan nagy merészség, mert az elektromos és mágneses erők kölcsönhatása erre a következtetésre följogosít. Minthogy azonban a radioaktivitásban a természetnek egészen új tüneményével állunk szemben, következtetéseinkben nagy óvatossággal kell eljárnunk. Föltehetnők ugyanis azt az esetet is, hogy a rádioaktiv sugarakban a természetnek valamely ismeretlen, új, az elektromosságtól különböző ható ok működik, amely új ható ok a mágneses és elektromos erőkkel