Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904
22 donságait mutatják, rádioaktiv 1), vagy egyszerűen aktiv anyagoknak nevezzük. Az eddig ismeretes rádioaktiv anyagok az uránium, thorium, polonium, rádium és az aktinium; továbbá a fölsoroltaknak mindenfajta vegyülete. 2. A rádíoaktivítás fölfödözése. A tudományos fölfödözések szoros kapcsolatban állanak egymással. Minden ujabb fölfödözés a régiebbek talajából sarjadzik. A rádioaktiv anyagok fölfödözése abból a talajból sarjadzott, amelyet a Rönti/cn fölfödözte x-sugarak készítettek elő (1895-ben). Az x-sugarak keletkezéséről fölmerült vélemények között kiváló helyet követelt magának az, amely szerint az x-sugarak a katódsugarak hatásából származó sugarak. Az x-sugarak nem katódsugarak, amelyek a vákuumcsőből a külső térbe jutottak, a származásuk helye nem is a katód, hanem a vákuumcsőnek az a része, amelybe a katódsugarak beleütköznek és ahol erős fluoreszcenciát okoznak. Sőt — igy fűződött tovább a gondolat — az x-sugarak talán rendes kísérői a fluor- és foszforeszcenciának. A kísérletek, amelyeket fluoreszkáló és foszforeszkáló anyagokkal ez irányban többen végeztek, ama nézetnek valószínűséget látszottak adni. Több fluoreszkáló anyag fekete papíron át fotográfiai hatást mutatott. Becquercl H. erre vonatkozó kísérletei a legterjedelmesebbek. A fluoreszcenciával foglalkozó édes atyjának hagyatékából az efajta anyagok teljes gyűjteménye fölött rendelkezett. Becquerel H. valamennyi anyag között az uránsókat találta leghatásosabbaknak. Kísérletei közben (1896-ban) észreveszi azt a fontos, a kísérletezést a helyes útjára terelő körülményt, hogy a fluoreszkáló uránsóknak fotográfiai hatása akkor is van, ha nem voltak megelőzőleg megvilágítva. Rájött tehát arra, hogy az uránsóknak fotografáló hatása nincs kapcsolatban a fluoreszcenciával, hanem hogy az a fluoreszcenciától különböző, önálló sajátsága az uránvegyületnek. Rájött, hogy a nem fluoreszkáló uránvegyületeknek és a tiszta uránfémnek is meg van a fotografáló hatása, sőt a tiszta fémurán fotografáló hatás tekintetében valamennyi sóját fölülmúlja. Meggyőződött tehát arról, hogy az urán és sóinak a hatása a fotográfiai érzékeny lapra semmi összefüggésben sincs a fénnyel, mert ez anyagok épen semmit sem veszítenek a hatásukból, !) A sugárzó anyagokat radioaktívaknak Curiené nevezte el. Ez az elnevezés általánosan el van fogadva valamely anyag sugárzó képességének a megjelölésére.
