Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

I 15 száz főpapnak és 30000 hívőnek jelenlétében a Bold. Szűz Szeplőtelen Fogantatását hitigazságként mondotta ki, nem uj tanítást hirdetett, hanem csalhatatlan tanítói tekintélyével csak ünnepélyes szentesítést adott az Egyház ősrégi hitének. S ez örvendetes pillanat emlékének szenteljük mi is ez ünnepet, mely tehát nemcsak Szeplőtelen Szűz Anyánk iránti hódolatunknak nyilvánulása, hanem egyúttal annak is tanúbizonysága, hogy mindannyian hű fiai vagyunk a kath. Egyháznak, metynek szentséges fejét, a római pápát, hit és erkölcs dolgában feltétlen fejünknek, csalhatatlan tanítónknak akarjuk és fogjuk mindenkoron elismerni. II. Mélyen tisztelt Hallgatóim! A katholikus hitigazságok nemcsak elméleti értékkel bírnak, nem holt rendszernek, alkotó részei, hanem tartóra helyezett világosságok, *) melyek egyúttal tetteinket is irányítják. Elő és éltető igazság a Szeplőtelen Fogantatás titka is, hasonló a bibliai kovászhoz, 2) általjárja, megerjeszti erkölcsi életünket, nemcsak az értelem hódolatát kívánja, de szól a szívhez is, és gyakorlati vezéreszméje lesz cselekedeteinknek. így kell a Szeplőtelen Fogantatás titkát Önöknek is felfogniok, kedves Szülők és mindazok, kik neveléssel foglalkoznak, mert nagy szerepe van a hitigazságnak ép a nevelés nehéz művészetében. És én azt hiszem, azzal hálálom meg leginkább megjelenésüket, mellyel szerény ünnepünknek fényét emelni szíveskedtek, hogy rámutatunk a Szeplőtelen Fogantatás szerepére a nevelésben. Tudjuk mindnyájan, kik neveléssel foglalkozunk, hogy az igazi nevelésnek nincs nagyobb akadálya és ellensége a túlságos és helytelen szülői szeretetnél, nincs elhibázottabb célja a túlhajtott külső társadalmi műveltségnél. Előbbi nevelés önfejüségre, engedetlenségre neveli a gyermeket, utóbbi tartalmatlan, léha kulturbábot csinál belőle — de mindkettőnek hathatós orvossága a Szeplőtelen Fogantatásról való gyakori megemlékezés. Természetes vonása a szülői szívnek, hogy saját gyermekét minden jó tulajdonsággal felruházza. Értelmének akármely apró megnyilatkozása már kész bölcseség; kis hibáit pedig elnézi a szülői szeretet, csínjait még meg is mosolyogja. A gyermek ily nevelés mellett megszokja, hogy 1) Máté 5. 15. 2) u. o. 13. 33.