Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1901
12 ban, hol minden elődjére emlékeztette. Ez pedig egyáltalán nem volt rá kellemes hatással, mint többször be is vallotta. 1 6) Elhatározta tehát, hogy az első emeleten rendez be magának lakásul négy termet. Ezek díszítésével és kifestésével bízta meg II. Gyula Raft'aellót, kinek falfestményei után ma is „stanze di Raffaello"-nak, az az Raffaellotermeknek nevezik a Vatikán e részét. Nincs terünk hozzá, hogy mind a négy terem festményeit ismertessük. Meg kell elégednünk a stanza della Segnatura festményeivel. Eljárásunkat különben menti az a körülmény is, hogy ezt az egész termet Raffaello maqa festette ki, holott a többi stanzák képei, bár az ő tervei és útbaigazításai szerint készültek, de kiválóbb tanítványai, különösen Giulio Romano ecsetje alól kerültek ki. Az első terem neve manapság sala di (Junstant'mo ama nagy festmény után, mely Constantinusnak Maxentius ellen vívott csatáját ábrázolja. II. Gyula idejében hihetőleg a nagy lakomák szinteréül szolgált; a második a stanza deli' Incendio (a tűzvész terme) azon kép után kapta nevét, mely IV. Leót abban a pillanatban örökíti meg, a mint a római Borgo (angolszászok város része) lángtengerben uszó házait a kereszt jelével megmenti. Annak idején e kisebb terem a pápa köznapi étkezője volt. Ebből nyílik a stanza della Segnatura, melyben a pápa legfontosabb végzéseit megerősítette és aláírta. Végül a negyediket stanza deli' Eliodoro-nak szokás nevezni Heliodorusnak, a jeruzsálemi templomból való csodás kiűzetését ábrázoló festmény után. 1 7) Valamikor hihetőleg fogadó-terem volt. Ezen termekben időről-időre különböző művészek dolgoztak, u. m. Bramantino, Perugino, Sodorna (valódi nevén Giovan Antonio Bazzi) és Baldassare Peruzzi. Az ő munkájukat kellett folytatnia Raffaellónak. Raffaello ekkor még csak 25 éves volt, de már nagy művészeti mult állott mögötte. A ki végigolvassa Koopmann ..Rafael-Studien"-jét, könnyen meggyőződhetik, hogy mennyit tanult, minő lelkiismeretes, , s) „ Hodio Papa incoopit in superioribus mansionibus palatii liabitaro, quia non volebat videre omni kora, ut inihi dixit. figurám Alexandri, praedecessoris .. . Et cum ego replioarem, quod si placoret, ipsam imaginem delere de pariote, non vóluit, quia hoc 11011 deceret, sed ipse non volebat ibi habitare, ne recordaretur memória illius pessima et scelerata." Paridé di Grassi-nak a bolog-nai könyvtárban lévő kéziratából. n) Hihetőleg II. Gyula pápa liires „fuori i barbari 1" (ki a barbárokkal!) mondásának jelképezése. Tudjuk, hogy ezen jelige elhang-zása után söpörte ki a harczias egyházfő Olaszországból az ott bitangoló idegeneket, főkép a francziákat.
