Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1901
11 volt és visszariadt minden színlett- és közönségestől, egész hevével karolta fel a művészetek érdekeit. Először is megalapította a világhírű vatikáni szoborgyűjteményt és elhelyezte ott azon műremekeket, melyek ma is ezrével vonzzák Rómába az idegeneket. Azután megkezdette régi kegyeltje, Gkdiano San G,dlo, a jónevű építész segítségével Róma szépítését és megújítását. Mikor azonban látta, hogy San Gallo nagyon törpe az ő sasröptű eszméihez, mást gondolt és elhatározta, hogy V'. Miklós tervei nyomán sz. Péter bazilikáját a világelső templomává teszi. Ezen feladatra hívta meg a nagy Dramantét. Felszólította, hogy rögtön csinálja meg- a tervet és menten fogjon hozzá annak megvalósításához. Ezenfelül rábízta a Vatikán egyes részeinek kiépítését is, különösen a Damasus-udvar- ama részét, melynek második emeleti loggiáit (folyosóit) a Raffaello tervezete után készült festmények és díszítések tették világhírüekké. Ugyancsak ő hívta a kereszténység fővárosába Michelangelo Buonarottit is, kit a Pietá u) elkészülte után síremlékének l r') díszítésével és a Sixtusi kápolna (Capella Sistina) kifestésével is megbízott. És mialatt a lánglelkű Buonarottit e nagy munkákkal foglalkoztatta, 1509-ben maijához rendelte Raff'aellót is, hogy kifestesse rele saját lakosztályát. Tehát bátran elmondhatjuk, hogy az olasz cinquecento Perikies századával versenyző alkotásai, a modern és antik művészet csodái, melyek minden időben bámulat tárgyai lesznek, II. Gyula alatt halmozódtak össze a Vatikánban. III. Raffaello meghívását sajátságos körülmény idézte elő. Említettük, hogy II. Gyula elődje, a pazar kezű VI. Sándor hat pompás termet rendeztetett be magának a Vatikán földszintjén. Itt lakott II. Gyula pápa is egy darabig. De nem érezte jól magát e fényes lakás1 4) Tulajdonképeni jelentése kegyesség; a képzőművészetben így szokták nevezni a Jézus holttestét ölében tartó Szűz Mária ábrázolásait. 1 5) Ez a siremlék volt Michelangelo életének legnagyobb gondja. Már 1505-ben elkészítette a mű tervét, de csak 1545-ben készült el vele. A síremléken, mely Rómában a S. Pietro in Vincoli-templomban áll és csupán csekély megvalósítása a nagyszerű tervnek, — leghíresebb Mózes óriási márványszobra. A hatalmas alak egyik térdénél ütés nyoma látszik. A hagyomány szerint maga a lángeszű művész ütött volna rá a kész szoborra ezen szavakkal : „Mózes, szólalj meg !"
