Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900
8 Ezeket átgondolva, most már meghatározhatjuk, hogy mi lehet anyaga az önálló, házi munkásságnak ? Először is, mint már mondottuk, a tartalom összeállítása mindig otthon történik. De ezenkívül néhány ének tárgyalása után a szemléletesség és fordulatosság tényezőinek (szólccpck. szemléltető alakzatok; szó- és gondolatalakzatok) összeállítása, csoportosítása szintén ráhagyható a tanulók önmunkásságára, annál is inkább, mert ily módon jobban kényszerítjük őket az iskolában olvasott rész beható átismétlésére, mint az esetben, ha mindent készen kapnak. Nem házi olvasmányúl szolgál tehát ekkor a szöveg, hanem csak házi feldolgozás anyaga lesz és mint ilyen ad annyi dolgot és másrészt jár olyan haszonnal, hogy minden más kötelező házi olvasmányt ezen idő alatt feleslegessé tesz. Mindezek mellett nem hagyhatok felemlítés nélkül egy szempontot, a melyet főként az uj tanterv teremtett meg, mikor az V. osztály anyagát így jeleli ki: „az inventio és dispositio rövidre fogott tana és a prózai műfajok ismertetése." Az előbbi állapothoz képest következetlenséget, sőt bizonyos értelemben visszafejlődést jelentenének e szavak, ha betűszerinti értelemben vennők őket. Azt kell azonban feltennünk, hogy az inventio és dispositio alapvető fogalmait illetőleg itt csak bizonyos összefoglaló munkáról van szó, a mennyiben ezeknek megértetése az elocutio tárgyalásától a IV. osztályban elválaszthatatlan volt. Ha így értelmezzük a dolgot és másrészt figyelembe veszszük az V. osztály anyagára vonatkozólag alább elmondandókat, meg tudjuk okolni, hogy miért nem fordítunk ezentúl is egy esztendőt ama dolgok tárgyalására, a melyek szerkesztéstan ezímen eddig külön studiumot képeztek. Ezt a felfogást tünteti fel Lehr Albert Toldi-kiadása is, a mikor egy-egy fejezetet szentel Toldi forrásának, szerkezetének, sőt a mikor összehasonlítás kedvéért közli llosvai históriájának megfelelő részletét. Az Utasítások is mondanak erre vonatkozólag egyet-mást. Nevezetesen nem kifogásolják, ha szól a tanár Uosvairól és Toldi keletkezéséről, azonban szerintök „az Ilosvai-féle feldolgozásnak ismertetése és összehasonlítása Arany költeményével nem a tári/galás elejére való és az a poétikai tanítás fokán szolgálhat a költői conceptio és compositió tanulságos megvilágítására." Igaz, hogy a költői alakítás, az eszményítés munkájának tárgyalása nem való a IV. osztályba, azonban ha a költemény elemzése után (tehát nem a tárgyalás elején) a jól rendezettség (hol kezdődik az egyik, hol a másik ? Arany művészi tapintata az előbb történt dolgok későbbi beszövésénél), a teljesség (llosvai hézagai, a melyeket Arany kitöltött) az összefüggés stb. szempontjából egybevetjük a két alkotást, nemcsak hasznos, hanem szükséges munkát is végeztünk. Ezt különben az Utasítások következő bekezdése igazolja, a melyben ezt olvassuk: az egész mű szerkezetében pedig különösen a főesemény haladásának s az epizódoknak viszonya világosítandó meg.
