Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

24 hatásukat az irodalomra és társadalomra. Ezen összefüggő előadás folyamán, az elmondottak megértetésére és igazolására magunk olvassuk fel az emiitett jellemző részleteket, a melyeknek összeválogatása ha fáradságos is, de a ezél szempontjából nagyon sok haszonnal járó munka. Lássunk csak erre vonatkozólag egy példát. Mikesről van szó. Felhívjuk a figyelmet előadásunk elején azzal, hogy „az egyházi előadás formáinak befolyásától ment, igazi szépprózának első képviselője" irodalmunkban az, a kiről szólni akarunk. Elmondjuk hol és mikor született, hogyan serdült ifjúvá II. Rákóczi Ferencz oldala mellett. Itt mindjárt kiemeljük, hogy valami nagy iskolás műveltsége nem volt; ebből a körülményből is megérthetjük, a mit majd műveivel bizonyítunk, hogy nem korának latin szavakkal kevert nyelvét sajátította volt el, hanem a magyar nyelvet abban a szeplőtelen tisztaságában, a melyből Rákóczi udvarában nem vetkőzött ki. Elmondjuk, hogyan követte Rákóczit a számkivetésbe, először Francziaországba, a mire egyéb oka nem volt, „hanem hogy igen szerette az öreg fejedelmet." Kiemeljük itt jellemének alapvonását: a fejedelem személyéhez való önzetlen ragaszkodását, a mely egyik legvonzóbb alakjává teszi irodalmunk történetének. Vázoljuk a száműzöttek francziaországi életét, itt ismét két körülményt emelünk ki: először olvasmányait, másodszor azt, hogy ezidétt a levélalak irodalmi használata nagyon el volt terjedve Francziaországban. III. Achmed szultán hívó szavaira — a ki szabadságot és hadsereget ígér nekik, — a bujdosók csapata elhagyja Párist, hajóra szál és török földön, Gallipoliban köt ki. Ezt már és mindent, a mit még róluk tudunk, Mikes Törökországi leveleiből tudjuk. Ezekről szólunk tehát, még pedig először is eredetükről. Elküldte-e őket nénjének igazán, avagy csak képzelt személyhez írta őket ? Mi czélból írta ? Naplónak gondoljuk-e e gyűjteményt, vagy emlékiratnak ? stb. Következik a tartalmuk. Először méltatjuk a levelek gyűjteményét mint történelmi forrást, a bujdosók szándékaira, reményeire, azoknak szétfoszlására vonatkozólag. Olvasunk itt egy részletet (néhány sort) a XXXIX. levélből, mely arról szól, hogy a szultán megkötötte III. Károlylyal a békét és így hazatérésük utja be van immár vágva. Röviden vázolva az emigratio további történetét, felemlítjük különösen — mint legfontosabb mozzanatot, — Rákóczi halálát. Itt következik egy részlet a CX1I. levélből, a mely megérteti velünk, hogy mije volt Mikesnek a fejedelem. A történelem szempontjával végeztünk. Ámde nemcsak történeti adatok vannak e levelekben, sőt nagyon is változatos a tartalmuk. Leírja bennük egyszerű, vonzó módon tapasztalatait. így például leírja utolsó lakóhelyüknek, Rodostónak környékét (részlet a XXVIII. levélből; kiviláglik ebből szülőfölde iránti szeretete, honvágya. „ Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont."); leírja a