Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

20 Zetre kiható nagyszerű eseményt alkot, másrészt kiváló tapintatát a csodásság alkalmazásában. Vagy pl. Zrínyi első bemutatása alkalmával (II. ének) szólhatunk az eposz főhősének nagyszerű hivatásáról és ennek megfelelő kiváló tulajdonságairól általában, majd kiemeljük a Szigeti Veszedelem főhősének két legkiválóbb jellemvonását: a vallásosságot és hazaszeretetet. A szerkezet szempontjából általában szólunk a főeseményről^ az epizódokról és ezek viszonyáról, a mikor alkalmunk van megfigyeltetni, hogy hogyan lesz a palotai eset távolabbi, a siklósi pedig közelebbi okává Szigetvár ostromának. A jellemzés szempontjából lépten nyomon r ' r • kiemeljük ugy a kereszteny, mint a pogány hősök fel-feltünő ujabb jellemvonásait, ezeket a végén mindegyikre vonatkozólag egységes képbe foglaljuk össze, hogy kitűnjék 1. menyivel múlja felül a főhős a többi összes hősöket, 2. mily méltó ellenfelekkel állítja szembe a költő a keresztény hősöket, úgy, hogy ezek legyőzése igazán dicsőséges tett legyen, 3. mily művészi módon tünteti fel a jellemekben a keresztény és pogány világnézetet és végül különösen 4. mennyire múlja felül a törökök jellemzésében az összes költőket Zrínyi, a ki harczolt velők, nem festményekről ismerte őket. - A költő hazafias és erkölcsi czélzatának feltüntetése már nem annyira az eposz elmélete, mint irodalmunk e remekének beható ismerete czéljából szükséges. Mindazt, a mi ezen czélzatosságra vonatkozik, az olvasás folyamán figyelemmel kísérjük, sőt a végén egy képben össze is állíthatjuk (esetleg egy dolgozat keretében), hogy milyennek kell lennie Zrínyi szerint a jó hadvezérnek és katonának, mi mindentől kell tartózkodnia a hadviselés sikere érdekében. A Szigeti Veszedelem elemző olvasása után Vörösmaty egyik kisebb eposzának (Két szomszédvár), valamint költői elbeszéléseknek (Szép Ilonka) olvasása már csak otthon történhetik, az iskolában erre nem jut idő. Az elmélet szempontjából ezekről ujat mondani úgy sem igen lehet. — Az eposz után a még hátralevő szintén csodás műfajoknak: a regének és legendának ismertetése következik. A mi példáikat illeti, leghelyesebben a népköltészet termékeiből indulunk ki és azután térünk át egyes műköltők alkotásaira (Petőfi János vitéz-e már ismeretes az alsóbb osztályokból. A regére szép példa A jávorfáról Tompától, a legendára Hedvig Vörösmartytól.) — Az epikai dal (ballada, románcz) ismertetése, szintén a népköltészet termékeinek olvasásával kezdődjék. Arany János balladáinak elemzésére fordítjuk természetesen a legtöbb időt. Munkánkat Greguss szép fejtegetései nagyon megkönnyítik. Az előbbi műfajokkal szemben itt van alkalmunk kifejteni a subjectiv csodásság fogalmát. Egyéb költőinknek (Arany előtt és után) ilynemű alkotásai házi olvasmányokul szolgálhatnak, de ezekről is mindig az elmélet szempontjából számoljanak be a tanulók. Az epikai dalt követik a tanító irányú elbeszélések (mese, parahola,