Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

21 paramythia, allegória) és végül a regény és novella zárják be az epikai költemények sorozatát. Szándékosan tettem legutolsó helyre a regényt, mint oly műfajt, a mely a reális, mindennapi élettel szorosabb kapcsolatban van és így a csodásságot már teljesen kizárja. Egy egész regényt elolvasni az iskolában nem lehet, de felesleges is. Az V. osztály olvasmányai között szerepel az Uj földesúr, van hát mihez fűznünk az elméletet, dc meg ezenkívül egyes jellemző részleteikben más jeles regényeket is megismertethetünk. A novellára jő példa lesz, alkalmas rövidítésekkel, a Kedves atyafiak, a melyet Beöthy Zsolt Jókai „legjobb, legigazabb és legharmonikusabb" művének nevez. A regény élméletének összeállítása után igen tanulságos lesz egy párhuzam közte és az eposz között, majd végül az epikai költemények általános sajátságainak egybefoglalása következik. A drámai olvasmányok sorozatát legczélszerűbben Sophokles egyik tragédiája (Antigoné) nyithatja meg, a melylyel kapcsolatban szólhatunk a dráma eredetéről és megvilágíthatjuk az antik dráma jellemző sajátságait. Ezt követi Shakspere egyik tragédiája, mint a modern dráma hatalmas képviselője. Az uj tanterv hármat említ meg: Coriolanust, Július Caesart és Macbethet. Ezek közül a tragédia elméletének szempontjából legalkalmasabb iskolai olvasmánynak tartom Coriolanust. Minden tekintetben szabályos műalkotás, mintha csak ebből magából vonták volna le a tragédia elméletét. Tragikuma a lehető legtökéletesebb. A hősnek túlkapásából eredő vétsége, bűnhődése, továbbá a vétség és bűnhődés közötti logikus összefüggés, mint a tragikum lényeges eleme, egészen szembetűnő. Cselekményében a hős jellemét kidomborító és pathosát a végletekig fokozó jelenetek szabályos egymásutánban következnek, úgy, hogy a cselekmény folyásában az egyes részeket: expositio (I. felv.), bonyodalom (II—IV. felv. — II. felv. fejlesztő mozzanatok; III. felv. válság; IV. felv. sorsfordulat), és katastropha (V. felv.), pontosan meg lehet jelelni. Julius Caesarban a főhős kétséges (legalább is vitatkozni lehet róla,) a cselekmény kettős: ezek már oly körülmények, a melyek a megértést nehezítik és tiszta képet a tragédiáról nem adnak. Macbeth — egyebektől eltekintve — csodás dolgokat is tartalmaz; a csodásságot, mely általában ellenkezik a dráma természetével, igazolnunk kell, így tehát első drámai olvasmánynak nem alkalmas. Ezenkívül Coriolanust egybevethetjük Plutarchos művének azon részeivel, a melyek alapján készült; ez az egybevetés tanulságosan világítja meg a drámaíró munkásságát, a mely mult eseményekből a jelenben folyó és a jövőre irányuló cselekményt alakít. — A tragédia elméletének egybeállítása után következik egy vígjátéknak olvasása. A tanterv Kisfaludy Károly Kérők czímű vígjátékát jeleli meg. Már az Utasítások is hangsúlyozták azt, hogy a tragikum és komikum főbb különbségeinek elvonására egy Shakspere-tragédia mellett valamely