Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1898

69 nevezte ki. Nem kevesebb gondot forditott Béla az ország társadalmi és anyagi érdekeinek előmozdítására. Látván, hogy a nép jó része még csak baromtényésztéssel foglalkozik és sátrak alatt lakik, rendeletet bocsátott ki, melyben őket állandó lakok építésére szorította s egyszersmind a földművelést, ipart és városi életet mindenképpen előmozdítani törekedett. Mind ezen intézkedései által teljes mértékben kiérdemelte azt a tiszteletet, melyben már kortársai részesítették s a késő utódok is részesitik emlékét. De bennünket, ez intézet tanári karát és ifjúságát, még más okból is hozzáfűz a hála, a kegyelet. O volt ugyanis az, ki az akkortájban virágzása tetőpontján állott cziszterczi rendet hazánkban meghonosította. Igaz, már II. Géza alapított egy apátságot: a czikádorit; de ez magára álló, elszigetelt jelenség volt, melynek valami nagyobb hatása a magyar közművelődésre nem igen lehetett. Béla már e tekintetben is tervszerűen látott a munkáhozMidőn látta azt a nagyszerű eredményt, melyet a rend kolostorai a földművelés, ipar, tudomány és művészet terén Európa-szerte fölmutattak, éles szeme föismerte bennök a maga embereit. A félig nomád s a keresztény vallásban még eléggé meg nem gyökerezett népnek úgv az anyagi, mint a szellemi művelődés mezején éppen ily kipróbált mesterekre volt szüösége. Érintkezésbe lépett tehát a rend fejével a citeaux-i (Cistercium) apáttal, kogy tőle szerzeteseket kérjen. E tettével egyszersmind politikai érettségének is kitűnő bizonyítékát adta. A szomszéd Németországban már voltak virágzó cziszterczi kolostorok s ő onnan is kérhetett volna tagokat. De nem tette; hanem az esetleges német befolyást még egyházi téren is kerülni akarva egyenesen Francziaországból, a rend bölcsőjéből, hívta meg e keresztény művelődés eme nagyhírű bajnokait. Sőt Péter, cziteaux-i apát, a rend akkori feje, Ubiczellus párizsi apáttal személyesen is eljött Béla udvarába. E látogatásnak az lett az eredménye, hogy a király a rend magyarországi kolostorainak mind azt a szabadságot megadta, melyet odahaza, Francziaországban élveztek. Apátságaink száma idővel nagyon fölszaporodott. De sajátságos intézkedése az isteni gondviselésnek, hogy míg a többieket elsodorta az idők viharja, a III. Béla alapította négy apátság: Zircz, Pilis, Pásztó és SzentGotthárd, ma is fönnáll, hogy a múlt tapasztalatain okúivá, emlékekben gazdagodva teljesítse azt a magasztos föladatot, melyet az áldott emlékű alapitó eléje kitűzött. E föladat azóta csak megoldásának formájában változott ; a lényeg ma is ugyanaz, mi egykoron: szolgálni a hazát a vallás talaján fakadt művelődés magvainak minél szélesebb körben való elhintésével. E nagy királynak, III. Bélának, temetését tartja ma a magyar nemzet, hogy újból könyeket hulláson annak koporsójára, kinek halála 700 évvel ezelőtt oly mély gyászba borította az árván maradt hazát. Századokon át pihentek az ő és hitvesének csontjai a székesfehérvári királyi sírboltban,