Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1898

8 eredménytelenséget.* Egy másik pedig így kesereg: »Évtizedeken keresztül panaszkodnak a paedagogusok, hogy napjainkban a családi nevelés már nem nyújtja azt, a mit a közjóra való tekintetből tőle várhatnánk, mert a házi nevelés majd helytelen irányú, majd nagyon hiányos és fogyatékos.« És hogy ezt nemcsak a múltban tapasztalták, hanem a jelenben is így van, bizonyítja azon körülmény, hogy nemcsak egyes paedagogusok, hanem a tanári körök is megbeszélésük tárgyáva teszik ezen jelenséget s abban egyeznek meg, hogy a szülők igen titka esetben, és csak kivételesen teszik meg, hogy érintkezésbe lépnek az iskolával s épen azért szükségesnek tartják, hogy okot-módot kell találni arra, hogy a szülők érdeklődését az iskola iránt felkeltsük, mert remélhető, hogy a sűrűbb érintkezés folytán meg fog szűnni az elfogultság is. Viszont a szülők is nagyon sokat panaszkodnak az iskola ellen; mert hiszen azért adják be gyermekeiket az iskolába, hogy a tanárok neveljék és tanítsák őket: »Azért fizetjük — mondják — az iskolaadót, tandíjakat etc., hogy levessük a gyermeknevelés gondjait.* Panaszkodnak gyermekeik tanáraira, hogy üldözik gyermekeiket, hogy türelmetlenek a szülőkkel szemben, sőt igen gyakran még pálczát is törnek a tanárok paedagogiai eljárása felett, azt helytelenítik. Honnét e panasz ? mi az oka ennek az úton-útfélen hallható kölcsönös szemrehányásnak ? —- Sehol máshol nem kereshetjük az okot, mint abban a sajnálatos körülményben, hogy a szülői ház és iskola nem érintkeznek egymással úgy, amint azt az ügy fontossága megkívánná. Fájdalom — mondja egyik szakemberünk — e tekintetben a viszonyok nem valami jók nálunk; mert igen sok szülő soha, ha 4—5 esztendeig jár is a gyermeke az iskolába, nem megy el a tanári karhoz felvilágosítást kérni gyermeke erkölcsi magaviseletéről, sem pedig előmeneteléről, akármily gyenge értesítőt vagy bizonyítványt visz haza; pedig az ily gyenge tanulókból is válhatott volna jó és derék iskolás gyermek minden tekintetben, ha a szülő tudakozódott volna gyermeke után. Ha tehát azt akarjuk, hogy minden tekintetben eredményes legyen az ifjúság nevelése, elódázhatatlanul szükséges, hogy az iskola és a szülői ház a legszebb összhangban, a legjobb egyetértésben legyenek egymással; egy érzelem, egy szellem legyen közöttük az irányadó, egymást működésükben kölcsönösen segítsék és támogassák. Ha valamely műremek előállításában több ember, több kéz működik együtt, nemde egész természetesnek látjuk, hogy mindnyájan egy, közösen előre megállapított terv szerint járjanak el. És mennél finomabb kivitelű műremeket óhajtanak előállítani, annál szigorúbban alkalmazkodnak a tervhez, annál jobban törekszenek a stíl egyöntetűségére és az összhangra. — De hát van-e magasztosabb, van-e csak megközelítően és fontosabb munkálkodás, mint a neve-