Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1895

12 Hol van ? Jöjjön Nagysád (Orczy), Ninusig mennyünk fel, S tartsunk tanátsokat minden nemzetekkel, Keressük, ha lehet, azt a nyugodalmat, Mely el-fedezhetne anyi sok fájdalmat.* (Bess. társ. 40. 1.) Orczy lelke pedig ott borong a nemzeti elfajúltságon; és Bartsai mikor Bessenyeinek írt levelében Orczyt dicséri, az ,örsi bölcsnek' szívé- . bői beszél: *Oh szegény Úrfiak, kik azt gondollyátok, Hogy boldogtalan volt üstökös Atyátok! És imádván czifra, poros fejeteket, Hivságra költitek minden pénzetek ! Hová visz hívságtok, oh ti szabad majmok ?« (Bess. társ. 22. 1.) Orczy lelkének java részét az ember erkölcsi valójának vizsgálgatása foglalja le, mégis mint szabadkozik írásai értéke felől! Úgy vegyd, mint találod, ez nem História Épen nem Poéma, nem is Elégia Oda vagy Satyra, nintsen titulusa, Részeg Poétának mázolt papirosa .... (K. H. 11.) De azért megérthetjük beesőket: Vers, kit tsak természet tud jól feltalálni, Es nem a mesterség szokott hagyigálni: Kit pompás szavakkal nem illik tzifrázni, Mért mégy a világbann illy módon tzirkálni? Mint jösz ? Mit tanítasz ? Akarsz-e tetszeni ? Akarsz-e márványos asztalon heverni? Bűjj-el, együgyű vagy, nem tetszel senkinek Más írásnak módját hozz a Nemességnek, Románs kell mostani Asszonyi Rendeknek, Ki sok rét leírja módját Szerelemnek. Nem ily szülemény kell mostani időbenn, Ki tanítást foglal némely tzikkelyébenn Nem jól zúg ilylyetén hang azok fülébenn, Kik nem gyönyörködnek az anyjok nyelvébenn.* . . . A kornak romlott ízlését, kényeskedését nem követi; nincs benne tettetés, nincs benne mesterkéltség: Néked madaraknak tetszik éneklése, Kóta, pauza nélkül ejtett tsevegése,