Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

47 Peiraieus leírásában annak elpusztítását nem említi és több építményt sorol itt fel, mint Strabon; akkor tehát beláthatjuk, hogy Pausanias nem volt Athenaeben s így nem irta le, a mit látott; hanem a mit mások 200 esztendővel azelőtt láttak. De hát lássuk, szilárd alapon állnak-e ez érvek? A mi Serv. Sulpicius tudosításást illeti, arra semmit se adhatunk; mert ő a 45-iki állapotokat festi, holott 44-ben, vagyis egy évvel később, mind Korinthos, mind 21-ben Aigina és Megara is teljesen felépültek. S mikor Pausanias 160-ban K. u. látta, már más állapotok voltak Athenaeben, mint K. e. 45-ben. Sőt azt is tudjuk, hogy K. u. 48-ban már a Peiraieusnak is voltak újra falai. De Strabon leirása sem bizonyít semmit. O ugyanis K. e. 29 körül volt Korinthosban, könyvét pedig K. u. 17., 18-ban irta. Lehet, sőt nagyon valószínű, hogy mikor könyvét irta, azokat a forrásokat használta, a melyeket Koriuthosban létekor gyűjtött; márpedig ezek irányadók a 160-ik évre nem lehetnek, különösen nem, ha megfontoljuk, hogy Pausanias Hadrianus korában élt, kinek pedig áldozatkészsége és építkezési kedve, főleg Athenaeben, nem csak Pausaniasból ismeretes, hanem más Írókból is. Különben is a Sullai katastropha a szentélyeket és templomokat legtöbbnyire érintetlenül hagyta. Hogy Strabon csak egy-két épületet említ fel, abban leli magyarázatát, hogy ő nem igen érdeklődött más, mint a hajósházak és fegyvergyárak iránt.

2) Hasonlókép lehet tönkre tenni, egyedül az irott forrásokból, Pausanias elleneinek, különösen Kalkmannak, Willamowitz-nak és C. Róbert Hermes-nek minden érvét Pausaniasunk autopsiája s eredetisége ellen. Utalom az olvasót e részben Gurlitt könyvére. A legfőbb bizonyítékok azonban ellenök a kiásott épületek és szobrok. Az ásatások eredményeit a legjobban s legújabban Curtius »Atlas von Athén« czimű műve tünteti fel, a melyben a régi és új Athenaenek teljes topographiai képét megláthatjuk. A Peiraieusból csak egyes szobor és épület maradványok kerültek napfényre, mindazonáltal minden épületnek helye teljes biztossággal van már megállapítva. így a Zeus Soter és az Aphrodision közt említi Pausanias a Piraicusban a hosszú csarnokot, a mely azonos a Thukydides említette nagy csarnokkal, s nem más, mint az árucsarnok. Ennek, valamint Athena és Zeus elkülönített szentélyének fekvése is biztosan meg van állapítva; biztos ') Strabon. IX. 395. 2) Gurlitt: Untersuchungen über Paus.