Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

46 Könnyen kimagyarázhatjuk ez összevisszaságban tett útját abból, hogy Pausanias, mint a féle idegen utazó, a vezetők önkényére bízta magát s őket többször változtatta. A tudósokat ebben a kérdésben két részre oszthatjuk, a Dipylon hívei: Curtius, Ottf. Müller, Ulrichs; a déli peiraieusi kapué: Leaks, Ross, Bursian, Wachsmuth. Schmidt igen egyszerűen és jól jegyzi meg, hogy Pausanias azért nem nevezi meg a kaput »weil es eben alle anderen als Haupt und eigentliches Verkehrsthor überragte. Pausanias Athenaeben tett útjait következőkép irja le: A Phalerontól az itonioni kapuig terjedő részszel foglalkozik először 1.2. 1.; azután leirja a '/.fi'upiiQo:-1 a Peiraienstól a Dipylonig 2. 2. A Dipylontól az Akadémia felett a Kolonos Hippiosig terjedő részt 31. 1. irja le. A 32. 1. 2. az attikai hegyeket és az azokon található szobrokat és oltárokat sorolja fel. 32: 3. Folytatja a leirást Marathontól s beszél Brauron-, Rhamnus- és Oroposról. Azután a 35. 2. — 36. 2. röviden érinti a szigeteket és záradékul újra a Dipylonnál kezdve szoros topographiai rendben az emlékeket sorolja fel a szent uton. A következő utakon járt tehát Pausanias attikai utazása alkalmával: a phaleroni, peiraieusi, szent út, marathoni út, a keleti Paralia- és Mesugiába és a nyugati Paraliába vivő úton. E barlangolása alkalmával valami 20 szentélyt, templomot és nyilvános épületet említ, közülök azonban csak a kiásottakat fogjuk ismertetni. Athenae Pausanias leirása szerint négy részre osztható. Az Akropolis a központ s a tőle északra fekvő városrészt 1. 2. 4. — 18. 4. fejezetekben, a keletit a 18. 4. - 20. 3., a délit a 20. 3. — 22. 4. és a 8. 8. - 14. 6. ismerteti. Ezután következik az Akropolis leirása. A délnyugatra fekvő városrészt, Melitét periegetánk vándorlásában nem érintette. Mielőtt az épületeket ismertetném, nem mellőzhetem hallgatással azok véleményét, kik Pausanias leirását Athenaeről egyátalán fictionak, hamisnak és más forrásból egyszerűen leírtnak tartják. Vagyis azt állítják, hogy Pausanias sohasem látta Athenaet; mert először nem az ő idejebeli Peiraieusi rajzolja; hanem a 200 év előttit. Sulla ugyanis a Mithridatesi háborúban, Athenae elfoglalása után a várost a Peiraieussal együtt földig lerombolta. Másodszor továbbá Serv. Sulpicius egy Cicerohoz intézett levelében K. e. 45-ben valónak bizonyította, hogy Aigina,

1) Megara a Peiraieus- és Korinthossal — egy időben igen virágzó városok - most romban hevernek, és szétdúlvák. Hasonlókép Strabon

1) is bizonyítja ezt: »A sok háború megemésztette a kőfalat és Munickiának bástyáját; a Peiraieus-ét pedig csekély kivitellel lerombolták.' Ha még hozzá veszszük, hogy Pausanias a ») Cic. Ep. Fam. V. 5. 4.