Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

41 sphinx van; a sisak két oldalán griffek. Athena szobra állva ábrázoltatik, bokáig érő chitonnal, mellén a medúza elefántcsontból kifaragott fejével. Egyik kezében négy könyöknyi nagyságú Nikét tart, másikban lándzsát; lábainál pajzsa hever, a lándzsa közelében kigyó. E kigyó bizonyosan Erichthonios lehet. A szobor talapzatán Pandora születése van kivésve Hesiodos költeménye szerint; egyébként ez a Pandora volt az első nő s Pandora létrejötte előtt semmiféle női nemzetség nem létezett. Úgy rémlik előttem, hogy Hadrianus császárnak is láttam itt egy szobrát és a bejáratnál Iphikratesét, a ki sok csodálatos dolgot művelt. 8. A templom felett, kint, egy bronz Apolln-szobor van, mondják, hogy Pheidias készítette; ők Parnopiosnak nevezik őt; mert mikor sáskák pusztították el az országot, kérték Apollót, hogy űzze el őket; hogy megtette-e, ők tudják, de hogy mily módon azt nem mondják.« Pausaniasunk eme sovány leírása megfelel ugyan a valóságnak, de az emlék topographiájára semmi értékkel nem bir; mert ha több szerencsés körülmény folytán az épületről s az oromfalak díszleteiről nem vehettünk volna tudomást: akkor Pausanias adataiból soha, még csak megközelítő képet sem szerezhettünk volna az eredeti Parthenon fekvéséről s diszítményeinek elhelyezéséről. S ha csak ebből kellene s lehetne következtethetnünk leírásainak topographiai értékére; kiki beláthatja, hogy nem valami kedvező eredményre jutnánk. A Kr. u. 5. századtól fogva az isteni bölcsességről (Aghia Sophia) nevezett keresztény templommá alakították át a Parthenont; a 13. században katholikus templomot csináltak belőle. A templom külső díszletei teljes épségben maradtak ugyan, de a belsejét befestették s a vallásnak megfelelőleg alakították át. 1458-ban a törökök kezébe került, a kik mecsetet csináltak belőle. 1674-ben XIV. Eajos nagykövete, Jackes Carrey, 14 napi athenaei tartózkodása alatt az oromfalakat lerajzolta, melyeknek alakjai akkor még majdnem teljesen épek voltak. 1687-ben történt, hogy a velenczei hadak dán zsoldosai, Morosini és Königsmark vezérlete alatt, hajóhaddal támadták meg Athenaet. A törökök az Akropolisra menekültek, magukkal vivén összes lőporkészletüket is, a melyet a Parthenonba helyeztek el. 1687. szept. 26-án este, egy genuai bomba a lőporkészletbe csapott s Iktinos és Pheidias gyönyörű alkotását légbe röpítette. Ez alkalommal a Parthenon hosszoldalait vitte széjjel a robbanás, de az oromfalakból sok fennmaradt még. A másik nagy rombolást lord Elgin végezte 1801-ben, a ki két év letelte alatt roppant nagyszámú domborművet leszedett a Parthenonról s Angliába vitette s ott az angol kormánynak adta el. Elgin ez eljárását, melyet sokan barbar rablásnak neveznek, némileg