Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

40 van; a mint mondják, a tauri Artemis. Az úgynevezett fa-ló is fel van itt állítva érczből.« Ezután látta még Pausanias (I. 23. 11.) a fa-ló mellett állni Epicharinos szobrát, a ki a futást teljes fegyverzetben gyakorolta; ennek készítője Kritias volt. Látta azután Oinobios hős szobrát, a ki Thukydidest a száműzetésből visszahivatta, azután Pankratiastesét, Hermolykosét és Phormioét, a kiknek történetét is leirja. Az Artemis-féle szentély alapjának helyzete és fekvése, valamint a fa-lónak felfedezett márványtalapzata tökéletesen összevágnak Pausaniasunk idézett leírásával. De már a többi szobrok helye sehogy sem illik a Pausaniastól nekik kijelelt helyre. Ezeknek ugyanis Artemis szentélye körül kellett állniok, s mégis 1839-ben Epicharinos szobrának talapzatát a Parthenon és Propylaion közti téren találták meg. Mikép került ide, nem tudjuk ; de valószínűleg a törökök uralma alatt hurczolták el régi helyéről. Tudjuk a történelemből, hogy a barbár perzsák felégették az Akropolist, s vele Athena régi templomát is az Akropolison, s különös buzgósággal épen a szenthelyeket dúlták fel Attikában, de meg Görögország egyéb vidékein is. Perikies tartotta először hazafias és vallásos kötelességének, hogy a romok helyébe új s még fényesebb épületeket emeljen, s nagy szellemével és kitartásával győzedelmeskedett is az eléje gördülő akadályokon. Szebbnél-szebb épületekkel, sőt új városrészszel is növelte ő Athenae fényét. S 454-ben K. e. megkoronázta működését azzal, hogy kivitte, hogy az Akropolis legmagasabb részén, a régi Hekatonpedon helyén új kincses- és ünnepiház építtessék, a mely arra szolgáljon, hogy monumentális épületben tüntesse fel az állam és vallás szoros egybeolvadását. Az épületet Perikies Iktinos építőmesterre s Pheidias szobrászra bízta. Az épületnek még mai rommaradványai is tanúskodnak a mellett, hogy mily mély értelemmel fogták fel e művészek megbízatásukat s mily kitűnően oldották meg nehéz feladatukat. Parthenonnak nevezték el ez épületet, melyben a görög építészet és szobrászat legremekebb alkotását kell szemlélnünk. Tökéletes remek ennek minden része, mind az összhatás, mind a részletek. Ha meggondoljuk, hogy az épületet 500-on felül szoborművek díszítették, még pedig legnagyobb részben tökéletes művészi alkotásuak, bámulva kell megállanunk ez óriási munka láttára s tisztelettel hajolnunk meg a görögök befejezett művészi készültsége előtt. Pausanias csak ezeket irja róla: (V. 24. 5.) >A templomon, melyet Parthenonnak neveznek, mindaz, a mi a bejáratnál az oromfalon ábrázoltatik, Athena születésére vonatkozik, a hátsó oromfal alakjai pedig Poseidonnak küzdelmét ábrázolja Athenával az uralomért. Az istennő szobra, benn a templomban, elefántcsontból és aranyból készült; a sisak közepén