Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

39 és hatalmának virágkorát. Politikai önállóságának Nagy Sándor vetett végett 338-ban; s ez időtől fogva nem is nyerte azt vissza egész a legújabb korig. Előbb a rómaiak, azután a görögök, majd a törökök foglalták el; s e foglalók szerint változtak azután át az Akropolis s Athenae templomai is. A jelen század elején ütött a görögök számára a szabadság órája. Az egész művelt Európa közóhajával találkozott, hogy a már ismertetni kezdett rendkívül becses művészeti emlékek, jobb őrzőket kapjanak, mint volt az izlam. S ezért történt főkép, hogy a görögök Európa rokonszenve közt s az egyes hatalmak tényleges segítségével vívták vissza sokáig zett szabadságukat; S 1822-ben került végleg vissza Hellas földje azok jogos tulajdonába, a kiket eredetileg is megilletett. A bajorok voltak az elsők, a kik az Akropolison kutatásokat eszközöltek. 1834. őszén Kleure felügyelete alatt folyt a munka s 1836. nyaráig tartott. Folytatták az ásatásokat a Parthenonon Schubart és Hoffer. Ezek, valamint az utánuk induló francziák, angolok és poroszok a kutatások mellett az emlékek restaurálásával és a tervek felvételével is foglalkoztak. Nyomukban egész irodalom keletkezett, a mely a munkálatok eredményeit ismertette. 1885-ben a görög régészeti társaság vette át a kutatásokat s azóta ez is folytatja.

1) Legczélszerűbbnek tartom a Pausanias adataival való összevetést az az Akropolison kezdeni; mert, mint mondottam, ez Athenae legismertebb s emlékekben leggazdagabb része. A vár alatt különféle barlangokat találtak, melyekből Pausanias csak az Apollon barlangját említi: (I. 18. 4.) »Ha az ember nem ez alsó városba, hanem valamivel a Propylaion alá megy, ott talál egy vízforrást és a közelben Apollon szentélyét egy barlangban.« »A vár falairól — mint igen helyesen jegyzi meg Pausanias (I. 23. 11.) Kimon Miltiades fiától épített fal kivételével — azt mondják, hogy a pelasgok állították, a kik egykor a vár alatt laktak.« Artemis Brauronia szentélyében az egykori fa-lónak márvány talapzatát megtalálták; készítője Strongylon volt. Pausanias ezt mondja róla: »Egyéb dolog közt, melyekre én emlékszem, hogy Athenae várában láttam, Artemis Brauroniának is van itt szentélye. Az isten szobra Praxiteles műve; az istennő pedig nevét Brauron demostól nyerte. A régi faszobor Brauronban ') M. Bculé: L'Akropole d'Athenes. Paris. 1862. 27. stb.