Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

38 tette fel Polygnotos az Európa és Ázsia közti nagy harcznak különböző korszakait. Polygnotosnak más festményét imlíti Pausanias Athenaeban, a Dioskurok templomában, a hol a Dioskuroknak Leukyppos leányaival való házasságát festette le; Plataeaeben pedig Athena Areia templomában Odysseust tüntette föl, a mint a kérőket már megölte »nyilván való vonatkozással a barbár betolakodókra, kik Plataeae mellett megbűnhődtek'» Vallásos érzületének kifejtésére is kínálkozott alkalom Delphoiben »a hol Trója elpusztulásában, valamint az alvilág ábrázolásában megrendítő példákban tudta feltüntetni az istenek igazságát, kik az emberi dolgok változásain uralkodnak.« Pausanias (X. 25.) meglehetős szépen irja ezt le, s adatainak értékét csak növeli az a körülmény, hogy minden egyes festett jelenetnél hozzá teszi, hogy micsoda forrás után dolgozott Polygnotos. Sem ezen, sem más festőktől az eddigi kutatások még nem hoztak napfényre semmiféle maradványt. Mindazonáltal ez Pausanias adatainak értékét legkevésbbé sem kissebbítheti; mert más írott forrásokban is történik ezekre hivatkozás; de meg a kiásott edények festményei is bizonysággal szolgálnak Pausanias mellett. Különben is Pausanias azt mondja, hogy ezeket a festményeket saját szemével látta s közvetlen szemlélet utján irta le. A szobrászatnak s építészetnek már sokkal számosabb remekével birt Attika, kivált pedig Athenae Pausanias korában, a mit a jelenkori ásatások is bizonyítanak. A régi Athenaenak legnevezetesebb s a jelenkorban legjobban felkutatott része az Akropolis, melyet minden oldalról falak vettek körül. Keletről nyugat felé terjed 300 méter hosszúságban; szélessége 146, magassága csak valami 156 méter.

1) Ezen Akropolisnak s vele Athenaenek is rendkívül változatos története van. A város és a vár legrégibb lakóinak s alapítóknak Herodotos a pelasgokat mondja. A monda szerint Kekrops és Erechtheus voltak a vár első urai, utánuk pedig Aigeus és Theseus.

2) Történeti szereplése Kodros s még inkább Drakontól 624. K. e. kezdődik. A Peisistratidák zsarnok uralma 538—510. tart. A perzsák 479 - ben egészen elhamvasztották. Ezen időtől fogva Athenae újra éledni és gyarapodni kezdett s Perikies alatt érte el fényének ') Bötticher: Akropolis v. Athén. 1885. ") Bursian: Geographie von Griechenland. Leipzig. 18b2. I. 252. stb. Adolf Michaelis: Der Parthenon 1871. 2. stb. 1.