Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

37 A félszigetet a félköralakú tengeröből két nem egyenlő részre osztja: a Peiraieus-AIunichiara és a Phaleronra. Ezek voltak Athenae kikötői, melyeket az ókorban egymással erődítmények, a város falaival pedig a hosszú falak kötötték össze. Athenae környéke vízben meglehetős szegény. A keleti parton, a I Iymettos végső kiszögellésénél, Ilissos sekély vizerecskéje folydogál, s csakhamar a Ki'/pumz folyó hullámaival egyesül. Kephisos a Brilettoshegy délnyugati lábánál ered s miután az esős időszakban a Parnesből egy pár vízzel telt patakot vett föl, Athenaetől nyugatra fekvő síkon, dél irányban folyik tovább. A tengerig ritkán jut el, kivált nyáron; mert vizét különféle ültetvények öntözésére használják A várostól északkeletre folyik a többnyire szárazmedrü Eridanos . Megemlíthetjük még Kallirrhoé forráskát, a mely vizével az Illisost táplálja. Különben Attika folyócskáinak általános tulajdonsága, hogy nyáron vizük a száraz földrétegbe tűnik el. Ha a Sunion hegyi októl kissé előbbre vitorlázunk, azonnal szembetűnik Promachos Athena lándzsájának ragyogó hegye és sisakbokrétája az Akropolison. Ilyenformán kezdi Pausanias Athena szobrának leírását. A legelső tehát, a mit az ókorban a tengeren járók Athenaeből megpillantottak, a művészetre emlékeztette őket s valóban Athenae a művészetek s a művészek városa volt, az ókor Florencze. Lakóiban különösen megvolt a szép amaz érzéke, mely Görögország népét annyira kitünteti. A táj és légkör arra hatottak, hogy az alak és szín .iránti érzékök kiképződjék; azonkívül a talaj eme munkás népnek kitűnő követ szolgáltatott az építészethez és szobrászathoz, valamint igen alkalmas földet a mintázásra, cserépedények készítésére és az agyag festésére. A festészet kezdete a mondák ködébe vész s eredetileg sem egyéb, mint színekkel kitöltött körrajz, mint ezt a felásott edényeken látjuk. Paúsaniasunk leírásából is következtethetjük, hogy a festészet Attikában s főleg Athenaeben virágzott leginkább; mert Attika leírásában sorol fel legtöbb adatot erre nézve. Itt már nem pusztán a vallást szolgálta, hanem a közérdekű történeti festészetet is, a melyek megalapítója Polygnotos. Művészete a legegyszerűbb alakban fejezte ki eszméit. Festményei őt általában magasztosan és mélyen gondolkodó férfiúnak matatják.

1) Pausanias (II. 5. 1 4.) is leírja a Poikilében levő festményeit, melyekről Curtius azt mondja, hogy egy Aischylosi tragoidia szervezete szerint (az amazonok csatája, Trója elpusztulása és a marathoni harcz) tűn') Curt. Görögök tört. 375.