Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

28 szűk, hogy oly nagyhírű művészek, mint Pheidias és Alkamenes, a kikben a gazdag feltaláló tehetség és lelkes, hazafias buzgóság mellett volt gondolkodó fő is, számtalan megbízatást kaptak szobrok készítésére. A görögöknél szokásban volt az, hogy a jelesebb mestereket többfelé is elhívták; nemcsak Görögországba, hanem Ázsiába és Itáliába is. így Skopasról tudjuk, hogy Athenaen kívül dolgozott még Tegeában, Halikarnassosban s Ázsiában. Pheidiastól és Alkamenestől is sorol fel Pausanias műveket Görögország legkülönbözőbb helyeiről. Az előbbire visszatérve, Alkamenes mellett szól különben maga az ábrázolat tárgya is: a lapythák harcza a kentaurokkal; a mely tisztán helyi érdekű monda s ábrázolása az athenaei iskolának kedvelt thémaja volt. Ezen tény világot vet Pausanias sajátszerű irói mivoltára és művészeti érzékének silányságára; mert inig az Olympiában levő oromfalat meglehetős részletességgel irja le, addig a Parthenonról, a mely pedig sokkal nagyobb művészi tökéletességeket mutat, alig három sorban beszél. Tovább menve Olympia emlékeinek tárgyalásában, lássuk még közelebbről Zeus templomát. A mint az összes művelt nemzetek tudósai a Zeus szentély topographiai fekvését Olympia felásatása előtt, pusztán Pausanias adataira támaszkodva, helyesen s egyetértőleg képesek voltak megállapítani, úgy most a felásás után megint csak Pausanias az, a ki a templom és környezetének helyrajzát megérthetővé teszi. De míg ennél igazán nagy pontosságot és topographiai érzéket árul el, addig a többi építmények helyzetének meghatározásában már nagyon ingadozó és sokszor megbízhatatlan is. Legjobban meggyőzhet bennünket erről Quatremere de Quinzi ma már ritka munkája, mely még az olympiai ásatások előtt egyedül Pausaniasból határozta meg az építmények s szobrok helyzetét. Bár ő néhányszor megközelítette a valószínűt, de sokkal többször nagyban is eltért tőle. A Herakles tizenkét hőstettét ábrázoló domborműveket is sokan a Zeus templom külső falán az oromfal alatt képzelték, mások helyesen az oszlopokon belül, a bejárat felett. A mi megint csak tapogatózó topographiáját árulja el. Igen kedvencz themája volt ez a görög domborművű szobrászatnak és festészetnek; Pausanias is sok helyen említi, hogy látta az ő hőstetteit ábrázolva, s igazat adnak neki a feltalált domborművek. Zeus templom romjai alatt is megtalálták ezeket s Pausanias (V. 10. 9.) leirása nyomán megismerték, hogy ez az arkadiai vaddisznó-vadászat, ez a Diomedes elleni hőstette; ezen a Gergonok ellen küzd, azon a knososi bika, a stymphelosi madarak, a hydra s az oroszlánok ellen küzd; itt Atlas terhét készül magára venni, ott az amazon övét akarja elvenni. E majdnem életnagyságú alakok gypsöntvényei a nemzeti muzeum régiségtárának folyosóin megláthatok.