Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890
20 Legtöbb adat jutott el hozzánk azon irott források útján, melyeknek czélja nem az, hogy a művészetről vagy a művészekről írjanak; hanem foglalkozva a földrajz, természetrajz, történet, vallás vagy mythologia körébe tartozó dolgokkal, esetleg aztán az egyes művészekről s ezek műveiről is irnak, már a mennyiben ezek az említett dolgokkal némi összefüggésben vannak. Ide tartoznak a rómaiaknál Pliniusnak már többször idéztem műve: a »Nat. Hist.«, Quintilianus »Institutio Oratoria« ez. könyve és Cicero levelei és beszédei, különösen a Verres ellen irt 4-ik beszéd, »De Signis.« A görögöknél kitűnnek e nemben Plutarchos, Lukianos, Aristoteles, Platón, Aristophanes és Alexandriai Kelemen egyházatya. Alexandriai Kelemen munkájának »Contra Gentes« czímű fejezetében beszél a görög művészetekről. 1) De nem a görög művészetért magáért veszi elő a görög műalkotásokat; hanem bizonyítékot kovácsol belökik a pogány vallás hiábavalóságának és észszerűtlenségének kimutatása érdekében. Azért nem is kell őt elitélnünk, mikor pl. azt mondja, hogy képtelenségek és megvetendők a bálványok, melyekkel a pogányok isteneiket tisztelik. Az ő szempontjából nagyon helyén van ez a kérdés is : »Minők hát a ti egyéb szobraitok az istenekén kivülr mezítelen leányok és részeg satyrok.« Adatai — ezektől eltekintve — a műtörténészre is értékesek.Sorba veszi a görög istenek szobrait s megmondja mindenütt a szobor készítőjének nevét, sőt sokszor azt is, hogy honnét való a művész és hol dolgozott ? Plutarchos soha egy művész életét sem irta meg; de Kimon és Periklesről irt életrajzában megemlékezik Polygnotos és Mykon festőművészekről, kik amaz államférfiakkal érintkezésben voltak. Lukianost, a Kr. u. 2. százból, társadalmi tárczairónak nevezhetjük. O mindenről tetszetősen és élénken tudott írni, a mi csak szeme elé került. Munkájának egyik helyén kigúnyolja a mythost s a vallási szertartásokat , s ez alkalmat nyújt neki arra, hogy a művészet egyes ágairól is megemlékezzék, mivel a művészet a vallást [szolgálta leginkább. O maga is szobrász családból származott, s atyja őt is szobrásznak akarta kiképeztetni; de hogy mégis miért nem lett az, igen szépen elmondja nagyszámú iratához bevezetésként csatolt álomról'! cz. értekezés-szerű tárczájában. ») Opera Omnia. I. k. IV. fej.