Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

17 Már az eddigiek is mutatják, hogy Pausanias leírásának igen tetemes részét a műemlékek leírása s felsorolása tölti ki. Ha figyelemmel olvassuk őt, világossá lesz előttünk, hogy nem is volt tulajdonképen más czélja könyve kiadásával, minthogy a saját kora állapotait és műemlékeit tárja a Görögországba utazók elé; azaz könyvet irt oly műkedvelő utazók számára, a kik Görögország építészete, szobrászata, képírása, helyrajza, történelme és mondavilága iránt érdeklődtek. Ezt bizonyítják saját szavai pl. (1. 26. 4.) Előadásomban előbbre kell egy lépést mennem, ha az összes görögországi nevezetességeket tárgyalni akarom. Vagy V. 10. 1. Láthatunk és'hallhatunk is bizonyára sok csodálatraméltót Görögországban stb.« Es ismét (V. 16. 1.) »Hátra van még a Hera templom leírása és a mi figyelemreméltót az tartalmaz. Es ez nem is valószínűtlen. 1 lisz Görögország s főkép Athenae még Pausanias korában sem szűnt meg a tudományok és művészetek középpontja lenni, főkép Hadriánus korában. 1 Iadriánus ugyanis rendkívül kedvelte a görögöket és igen érdeklődött művészetük s tudományosságuk iránt úgy annyira, hogy tréfásan graeculusnak is nevezték. Maga is gazdagította gyönyörű templomokkal Görögország műkincseit s a háborúk pusztító zivatarában tönkrement templomokat és középépületeket nagy részben újra felépítette. Ez a körülmény csak még jobban táplálta az azon korban dívó utazás szenvedélyét s növelte a Görögországba zarándoklók számát. Ezeknek igen jó szolgálatot tehetett Pausaniasunk munkája. De nemcsak az ókorban szolgáltatott útmutató s tájékoztató adatokat Pausaniasunk munkája a görögök földjére utazó műkedvelőknek; hanem meglehetős bő, hogy ne mondjuk kimeríthetetlen adatokat nyújt ő most is a művészetek barátjainak. Pausanias munkája tehát művészettörténeti forrásúi is szolgálhat. Az a kérdés azonban, hogy mint forrás minő helyet foglal el a görögök művészeti irodalmában; s mindjárt előttünk van a másik kérdés is, vájjon volt-e a görögöknek és ha igen, minő művészeti irodalmuk ? Ez utóbbi kérdésre felelünk először. Az adatok azt bizonyítják, hogy a görögöknek minden irányban igen kifejtett művészeti irodalmuk volt. S ha semmiféle bizonyítékunk sem volna, még sem hihetnők, hogy sokat ne írtak volna azon tárgyról, a melyet nemzeti dicsőségük egyik legkimagaslóbb részének tartottak. Szorosan vett szakmunkáik mind elvesztek, de hogy voltak, azt Plinius római iró bizonyítja História naturalis czímű nagy munkájában azzal, hogy értékes műtörténeti adatait a görögök hasonló tárgyú írott műveiből merítette. Ezt különben ilyféle mondatai is világossá teszik: (XXXVI. 5. 4.) »Volumina seripsit de arte sua,« (XXXIV. 8. 19.) »quinque volumina no2