Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

16 A kilenczedik Boiotika, a tizedik Phokika czimmel e tartományok viszonyaival ismertetnek meg bennünket. Minden egyes könyvben szól az illető ország hőskori és történelmi szerepléséről, helyzetéről és fekvéséről, a műemlékekről s a nevezetesebb látnivalókról és végre a hozzájuk fűződő mondákról. Módszere a leírásban az, hogy az ország határáról egyenesen annak közepébe, a fővárosba megy. Az itt talált nevezetességek leirása után az ország többi nevezetes pontjait ismerteti. Minden városnak ismét főterét, piaczát választja ki s minden könyvét befejezi az illető ország mezőgazdasági, jobban mondva természetrajzi viszonyainak rövid tárgyalásával. Fölveszi leírásába a tájékokat a nélkül, hogy talán élvezetes tájrajzot állítana elénk. Nézzünk csak egy pár példát erre. Első könyvét így kezdi: »A görög szárazulat legszélső csúcsa a Kykladok szigetei és az Aegaei tenger felé Sunion hegyfok Attikában; ha a hegyfok mellett elhajózunk, egy kikötőre és a hegyfok tetején. Athena Sunias templomára bukkanunk.« Vagy pl. Marathonról így ir: »Mielőtt a szigetek leírásához fogok, visszatérek mégegyszer a demosokhoz. Ott van Marathon, nem messze Athenae várostól és az euboiai Karystostól. Marathonon van egy forrás, Makariának nevezik. Ugyancsak itt van egy jobbára már iszapos tó; ebbe rohantak bele a barbarok, nem ismervén az utat, minek folytán nagy vereséget szenvedtek. A tóból egy folyó ömlik ki, mely a tó közelében legelő nyájnak használható vizet nyújt; a tengerbe való torkolatánál pedig már sós és tengeri hallal telt. Valamivel tovább a síkságon van egy hegy, Páné; a sziklák sokban hasonlítanak a kecskékhez.« (I. 32. 3—7.) Tájékoztatásúl csak a »közel«, -»nem messze*, »tovább*, ezután* és »feljebb« szócskákat használja. Nem ritkák az ily kifejezések: »a várostól, hegytől, folyó partjától ennyi meg ennyi stadiumra, jobbra vagy balra van ez a hely, pl. VII. 24 5. így ir : »Ha az ember tovább megy, ott van Selinus folyó és Aigiontól 40 stadiumnyira a tengernél Helike.« A VII. 25. 5. így jeleli meg az irányt: »Helike mögött, elfordúlva a tengertől, jobb felé következik Keryneia városka.« Sokszor megmondja, hogy a templom teteje be van dőlve, a város romokban hever, az istenszobor nincs ott, feliratot, domborművet nem talált; okát adja, miért nem látott ő már bizonyos szobrokat. így pl. a II. 6. 5. említi, hogy Mykenae romokban hever. Hasonlóképen VIII. 41. 7. megmondja, hogy Apollon szobra Megalopolis piaczán van; s azért nincs Phigaleiában eredeti helyén; mert elhozták tőlök, mikor háborúban legyőzték őket. (VIII. 30. 3.) Szembetűnő példa II. 15. 2. »A nemeai hegységben van a nemeai Zeusnak is igen figyelemreméltó temploma, eltekintve attól, hogy teteje már beomlott s szobrok többé nincsenek benne.« stb.