Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1888

75 Görög nyelv. A fő- és melléknevek, névmások és számnevek ragozása; a melléknevek fokozása; az igehajlítás, a tiszta, néma- és folyé­kony tövű igék hajlítása és időképzése; a »mi« igék első osztályának hajlítása a cselekvő-, közép- és szenvedő alkatban. A nyelvtani részletek begyakorlása az olvasókönyvből (I—LXXXIX. és 1—95.) a fordítási gya­korlatok szolgáltak folytonos elemzésül és a könnyebb mondattani szabá­lyok ismertetéseűl. Végül néhány Aesopusi mese, melyekben rendhagyó igék nem fordulnak elő. Kéthetenkint isk. Írásbeli dolgozat. Kk. Curtius­Abel: Görög nyelvtan. I. R. Schenkl-Ábel: Görög olvasókönyv. — Ta­nár : Fábián Sebestyén. • Német nyelv. Heti óra 3. A nyelvtan ismétlése, különös tekin­tettel a mondattanra és helyesírásra. Herder Cid-románczai. A Cid-román­czok stílusa és nyelvbeli sajátságai. A költeményből: I. 1-6., 8, 9., 15., 17, 18, 21, 22. II. 26, 27, 29, 30—36. III. 37—39, 42- 48. IV. 50— 56, 62—70. Ezen románczok magyarra fordítása. Prózai olvasmányok : Die Botén des Todes von Brüder Grimm. Die Neujahrsnacht eines Un­glücklichen von Jean Paul. Die erste Seeschlacht der Römer von Polybios. Die Mongolén in Ungarn von H. Zeissberg. Aphorismen von Lichtenberg, Goethe und Lessing. Tobias Witt von J. J. Engel. Szavalás. Havonkint egy Írásbeli iskolai dolgozat. Kk. Herder Cid-románczai, Heinrich Gusz­távtol. Heinrich Gusztáv: Deutsches Lehr- und Lesebuch, I. R. — Ta­nár: Richter Mátyás. Történelem. Heti óra 3. Európa története Amerika felfedezéseig. A római császárság és bukása. A kereszténység terjedése. A népvándor­lás s ennek folytán keletkezett államok. Az izlam eredete és terjedése. A pápaság. A hűbériség. A keresztes hadjáratok. A középkori intézmények lazulása. Egyes korszakok végén a műveltségi állapotok ismertetése. Meg­felelő földrajziak. Kk. Vaszary Kolos: Egyetemes tört. II. K. — Tanár: Miskovics lilék. Természetrajz. Heti óra 2. Huszonegy növény, — u. m. a vad­repcze, fecskefű, földi eper, mocsári nefelejts, fehér holtcsalán, beléndek, bab, büdös bürök, erdei mályva, bakbűzű gólyaorr, harangvirág, útifű, karthauzi szegfű, boglárka, nagy csalán, tök, gyermeklánczfű, tüskés bogács, napraforgó, őszi kikerics és az ebtej - természetes példányokon való rész­letes leirása. A növénytan története Linnéig, Linné Károly, Jussieu Antal Lőrincz, De Candolle Ágoston és Endlicher István rendszerei; a nagyító (mikroskop) s a vele való vizsgálat, a napmikroskop. A világtalan növé­nyek : moszatok, gombák, zuzmók, mohok és edényes világtalanok, harasztok vagy páfrányok, zsurlók, vizi harasztok vagy gyököntermők és korpafűfélék - részletes leirása. A virágos növények: nyitvatermők, egy­és kétszikűek ismertetése. Szövettan: a sejt, szövetek, edények és edény-

Next

/
Thumbnails
Contents