Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1885

23 Öregebb ember ha feléd közelít, székedről előtte felállni. (Felhők.) S kit művészetben neveltek torna, táncz és zene közt (Békák.) az lelkesedve énekelte a karral: Oh te dicső és alapos bölcseletet gyakorló, Mily édesek, ildomosak a te szavad virági! (Felhők.) Meg lehetünk győződve, hogy virágzani fog azon nemzet, melynél a gyermeknevelés ily elveken alapszik, s ez állítás igazságát a görög nemzet tényekkel bizonyította be, ezért mondja oly büszkén az Igaz Beszéd Aristophanesnél: e nevelésmód, Ez az én rendszerem az, mely képzé a hős marathóni vivókat !*) A palaestra mesterei nem hagyták figyelmen kivül azt a paedagogiai kívánalmat sem, hogy a tornagyakorlatokat összehang­zásba törekedjenek hozni a korábbi gyermekjátékokkal. A labdajá­tékoktól s az egyszerű versenyfutástól kezdve az erőkifejtő gyakor­latok folytonos fokozatban következtek egymásra, hogy nemcsak a gyengébbek és fiatalabbak, hanem az erősebbek és fejlettebbek is megtalálhassák a testedzésre szükséges gyakorlatokat. A torna­gyakorlatoknál nem hagyták figyelmen kivül az egészségtan és az élettan (a physiologia) szabályait. Nem tartották megengedhetőnek a renyheséget, a sok alvást, mely a testre és lélekre s azok munkás­ságára egyaránt káros hatással van ; de ép annyira óvtak a túlhaj­tott erőfeszítéstől, mely kimerülést von maga után. A tornatanítás módszeres kezelésére meg kell jegyeznünk, hogy a tornavezető vagy maga, vagy segédei által előbb bemutatta a szükséges gyakorlatokat s a tanítványnak azt utána kellett tennie. A tanuló részéről első volt megfigyelni az előgyakorlót; aztán voltak egyes ügyesebbek, kik vállalkoztak a kivitelre s példájok bátorságot öntött a kevésbbé merészekbe s őket ilyenformán versenyre hivta; végül a tornavezető felszólított mindenkit sorrendben, hogy a bemutatott gyakorlatot utánozza. A tornavezetők nem szívesen látták a nézőket a torna­gyakorlók közelében, mert ez a körülmény a növendékek figyelmére zavarólag hatott. De minthogy magukat és növendékeiket a nézők­től el nem különíthették, nem szűntek meg őket arra figyelmeztetni, hogy a gyakorlatoknál ne akarjanak a közönségnek tetszeni, mert csak az képes pontos és csinos mutatványra, ki egész figyelmét reá fordítja. VII, Már érintettük, hogy a görög nevelésben korán érvényre jutott a physikai vagyis testi és a szellemi máskép erkölcsi irány, — amaz *) A Felhők. Aristophanes. Fordította Arany János. 2*

Next

/
Thumbnails
Contents